Page 164 [164]
A TÁRSADALMI MOBILITÁS EMLÉKEZETE
ove
A parasztság társadalmi mobilitásának kutatását és értelmezését nemcsak a kü¬
lönböző tudományok módszertana, hanem az 1945 előtti és utáni politikai ha¬
talom ellentmondásos, egyszerre jelenlévő modernizációs és antimodernizá¬
ciós ideológiája, valamint a falusi világ 20. századi átalakításának programjai
határozták meg. A két világháború között a parasztság mozdulatlanságát meg¬
fogalmazó és a felbomlás előtt álló népi kultúra megmentésére törekvő etnográfi¬
ától távol állt a társadalmi változások vizsgálata. Erdei Ferenc a parasztságot
ugyancsak felbomlásra ítélt , rendi szerkezetként" mutatta be, és a , paraszt
társadalomformákból" való kibontakozás ideáltípusaként az agrár-polgárságot
és az agrár-munkásságot (a polgárosodást és a proletarizálódást) jelölte meg.
Kategóriái: a , még parasztok", a , romlott parasztok", a , már nem parasztok",
valamint a , földtől és a faluból menekülők" ehhez a gondolathoz kapcsolód¬
nak (ahogy a későbbi , utóparasztok" is), és az általa szükségszerűnek tartott
vagy remélt fejlődésről, és nem a történeti-társadalmi folyamatokról tanúskod¬
nak.
A II. világháború után az etnográfiában és a történetírásban a parasztság
belső bomlásának" teóriája érvényben maradt, ami a mezőgazdaság tőkése¬
désének és ezzel összefüggésben a , kisajátítás és a differenciálódás" következ¬
ménye: az árutermelés igényeihez igazodó (sőt , zsugorgató") szűk réteg növel¬
te birtokát és vagyonosodott, a többség viszont elszegényedett, és a törpebir¬
tokkal rendelkező vagy teljesen nincstelen agrárproletárok közé süllyedt."
Ez a szemléletmód határozta meg az etnográfiai, például a tiszaigari gyűj¬
téseket," az olvasó figyelmét azonban az adatközlők által elmondott család¬
történetek is felkeltik. Fél Edit és Hofer Tamas Átányon nemcsak az intra- és
162 Erdei F. 1942. 60-81.
168 A lokális történeti kutatások később árnyalták ezt a képet. Orosz I. 1972. II. 9-145.
4164 Kardos L. 1997. 112.
16 Sz. Tóth József pásztor 1845-ben vette feleségül Szarvas Juliannát, és ,egy kevés földet"
kapott hozományul. Először fuvarozott, szalonnát árult, közben egy-két holdat vásárolt,
majd Igar legnagyobb birtokosához, Széky Zsigmondhoz állt gazdának, aki fiának, az
1858-ban született Sz. Tóth Dánielnek a keresztapja. Az 1860-as évek elején a tagosításkor
a községházán dolgozott, és 28 hold szántó , került a birtokába, azonkívül jelentős ajándék