Oldal 163 [163]
OCR
162 e Eltűnt falusi világok ménynek, a kommunikációnak, a szimbolikus interakcióknak és a hagyományoknak is szerepe lehetett, ami a személyes kapcsolatok erejével és a falusi társadalmak intézményes reprezentációjának a gyengeségével egyaránt öszszefügghet. A közvélemény alkotja meg a kategorizálás (az osztályozás) szempontjait, ezek között a föld, és hogy az szerzett vagy örökölt, csupán az egyik tényező, hasonlóan fontos a cselédek (a , szógák") tartása, az önállósághoz szükséges igaerő vagy a család származása. Ebből következően a reprezentációk lokalitásfüggőek, csakúgy, mint a használt terminusok (,„pögär”, „jobbágy", ,selyemjobbágy") és a társadalmi referenciáik.""" A reprezentációk különböző elbeszéléskonvenciókban jelentek meg, melyek az emlékezet és az identitás kapcsolatát szemléltetik."" Több ízben a családi hagyományok, a kommunikatív emlékezet őrizte meg az egykori társadalmi csoportokat és reprezentációit (Tiszaigaron például a , taksásokét", a ,jobbágyokét" és a , zsellérekét"), s a folytonosság a személyes identitás tényezője. Más esetben a reprezentációk kulturális emlékezeti alakzattá változtak: láttunk példákat folklorisztikus és anekdotikus történetekre és olyan elbeszélésekre is, amelyekben a , paraszt" kulturális szimbolizációja valósul meg. Ezek a szövegek egyúttal a nyelv retorikai természetére hívták fel a figyelmet, ami ugyancsak szerepet vállalt a múlt társadalmi világának megformálásában. 400 Ez a fogalmak normatív jelentését bizonytalanítja el. 461 Assmann, J. 1999. 131.
