Seite 155 [155]
154 e Eltűnt falusi világok
gyan azonosítja a szöveg a , kétféle pógárt"? A földbirtok nagysága nem, az
önálló megélhetés inkább hangsúlyos: a kisházasok , rá voltak utalva a gaz¬
daságokra", a nagypógárok viszont önerőből boldogulnak." (Ez a birtokszer¬
kezettel, a 10-12 holdnál nagyobb birtokok alacsony számával is összefügghet.
Ezek tulajdonosait az adatközlő név szerint említi.) A két csoportot ezenkívül
a viselkedésmódok és a személyközi kapcsolatok, a véleménynyilvánítást vagy
a megszólítást szabályozó szokások, valamint a származás (a , pógári tekin¬
tély" tudata) különbözteti meg, aminek az eredetét az emlékező az úrbéres
státushoz köti: akik földet kaptak (a telkes jobbágyok), azokat , nevezik pógár¬
nak", míg a , szegényebbek" (a házas zsellérek) , kisházasok" lettek."
Az etnográfus az egykori falusi polgárokról kérdezte az adatközlőt, aki
néhány , gyermekkori" emlékét idézi fel, olyan személyközi és kommunikatív
kapcsolatokat (községi munkák, fakitermelés), amelyekben a helyi társadalom
hierarchikus csoportjai megnyilvánultak számára, illetve amelyekben a szo¬
ciális reprezentációk kiformálódtak. (, Akkor bizony azok a nagypógárok
mondták aztat, annak az egy oktálosnak, hogy te csak akkor szólhatsz egyet,
mikor én négyszer szóltam. Mert nekem négy oktálom van."
Az ennél régebbi időszak, az úrbériség és az azt követő határrendezés ha¬
gyománya is megjelenik az elbeszélésben (, ez még a Batthyány jobbágysága
volt"), és ugyancsak a reprezentációkra épül: a , pógárok" presztízsét, még ha
a földjük felosztódott, az úrbéres birtok önállósága adta," az egykori zsellé¬
rek (a , kisházas pógárok") társadalmi aspirációja a , jövevényektől" való el¬
különülés lehetett. Mindez végeredményben a csoport által közösen birtokolt
képzetek és ideák hosszú távú fennmaradását, valamint Serge Moscovici egy
1970-es években a francia falusi közösségekben végzett szociálpszichológiai
19 Maróczi a hivalkodó , reuzálni" kifejezést használja.
40 Egy másik adatközlő szerint , Bottyán idejében telkes jobbágyok meg zsöllérek voltak. De
már a Biedermann idejében nem. A jobbágyokból lettek a pógárok, azokból a zsellérekből,
akiknek háza volt, a kisházasok." Szabó I.-Szabó L. 1993. 334.
A szántóföld nagyságának kifejezése az úrbéres eredetre utal. Az egy oktálosok, vagyis a
nyolcadtelkesek egykor zsellérek voltak. |
Ugyanezt figyelte meg Fél Edit és Hofer Tamas Atanyon is. A 24 holdas gazda, Kakas
Jozsef ,,biiszkén emlegette, hogy foldjéért elődei a jobbágyidőben robotot szolgáltattak,
száz év előtt is birokosok, igás emberek voltak tehát." A családi birtok felosztása után
Budapesten munkát vállaló Orbán Ferenc szintén származása alapján különbözteti meg
magát társaitól: , Tudták, hogy én nem leszek velek hóttig napszámos, én nem fogom
hóttig húzni a tarisznyát, mint ők, én a középosztályba tartozom akkor is... Nem engem
támogattak, csak nem keverik el magukat ilyen emberrel, vót nekik kollegájuk elég. Vót
ott egy másik idősebb ember, vót azelőtt 10 hold fődje, az vitt el dógozni." (A ,középosz¬
tályba" a gazdák és a szegény emberek közötti, néhány holddal és igával rendelkező pa¬
rasztemberek tartoztak.) Fél E.-Hofer T. 2010. 244, 290.
E
44
D