Page 141 [141]
140 e Eltűnt falusi világok
Szabó István célkitűzését nem valósította meg következetesen, mivel
a , szubjektív megnyilatkozások" nyelvi-narratív jelentéseit nem vizsgálta.
Mégis szakít a rétegződés az egykori szereplők tapasztalataitól független áb¬
rázolásával, és egy olyan társadalomkép bemutatására törekszik, amelyet
a , község kollektív emlékezete" a terepmunka időszakában, az 1970-es évek
végén megőrzött."
A néprajzi kutatások gazdag történetéből ezúttal is csak néhányat említet¬
tünk, ezek a falusi társadalom rétegződéséről alkotott kép, valamint az alkal¬
mazott módszerek sokszínűségét illusztrálták. Az etnográfia ideológiai pre¬
misszáitól megszabaduló fiatal kutatók az 1930-as években a parasztság visel¬
kedésszociológiai értelemben vett rendies tagolódását figyelték meg. A II.
világháború után az osztálystruktúra konstrukciójától mentesülö es az „in¬
tenzív" terepmunkára koncentráló néprajzosok az egyének státusát családi és
lokális kapcsolataikkal határozták meg; ez szintén a társadalmi csoportokat
jelölő kategóriák: például a polgár (pógár) normatív jelentését bizonytalaní¬
totta el. Sőt voltak olyanok, akik, ha nem is elméleti vagy módszertani tuda¬
tossággal, a vizsgált társadalmi világot az elődök tapasztalatainak vagy a kö¬
zösség , kollektív emlékezetének" lenyomataként mutatták be.
Én is az utóbbi etnográfusokat követem, és arra keresek választ, az egyko¬
ri szereplők milyen képzetekkel rendelkeztek társadalmi környezetükről, ho¬
gyan érzékelték státusukat, továbbá a szövegek elárulnak-e valamit a csoport¬
képződés diszkurzív folyamatairól.
AZ URBERISEG EMLEKEI
A történetírás a jobbágyságot rendi osztályként határozta meg, mivel felette
a , földesúri joghatóság (iurisdictio) érvényesült, és ennek következményeként
személyi és dologi jogaik, helyenként és időnként különféle mértékben, de
mindig csonkák voltak, egyébként azonban önálló háztartásuk és gazdaságuk
volt." A kutatás azonban e csoportba tartozók jogállásának és szolgáltatásai¬
nak, valamint vagyoni helyzetének differenciáltságát igazolta, azaz — ismét
Szabó Istvánt idézve - a , gyakorlati élet ezernyi változatban vetette fel a ka¬
tegorizálást nehezen viselő eseteket. Mégsem volna helyes feltételeznünk,
hogy a jobbágyterminológia a maga korában különösebb zavarokhoz vezetett
volna." Vajon okozott-e , zavart" a jobbágyfelszabadítást követő második-har¬
madik generáció emlékezetében; a rendi korszak társadalmáról az utódok mi¬
13 Szabó I. 1994. 256.
14 Idézi Benda Gy. 2008. 47-48.