Seite 137 [137]
136 e Eltűnt falusi világok
A falusi társadalmak , feltartóztathatatlan" átalakulását nem csak Szend¬
rey Ákos figyelte meg. A Kemsén kutató fiatal szociológusok és etnográfusok
ezt , nagy széthullásként" a hagyomanyos ,,tarsadalomszerkezet” bomlasa¬
ként értelmezték, ami bizonyára nem független a hanyatló és eltűnő, éppen
ezért megörökítendő népi kultúra ideájától, és a , társadalmi rétegződésről"
alkotott képet is befolyásolta. A szerzői kollektíva két , osztályt" különböztet
meg: a vitalitásukat elvesztő , gazdákat", akik ,pógároknak nevezik magukat"
(a ,paraszt" lealázó, amit , ki sem ejtenek"), valamint a nincsteleneket. Az
előbbiek csoporttudatát a 2-3 fertály föld, a begyökerezettség, az egykézés,
a vallástalanság és az anyagias szemlélet adja, a betelepedők és a , pógár csa¬
ládokba" házasulók vagy a , pógárság osztályába" emelkedők szintén egyké¬
zők lesznek, és a vallásukat nem gyakorolják. (A , pógárrá lett sokgyerekes
bevándorolt családot csak azért nem nézik le a családlétszáma miatt, mert
»meg akkor nem volt pögar.«”)” A rétegződés alapja tehát az azonos érték¬
rend és szokáskultúra, az életvitel hasonlósága, ami a , pógár" vagy a , polgá¬
ri" analitikus fogalmát bizonytalanítja el: ez a lokális közösségben kapja meg
a jelentését, és nem az árutermelés vagy a vállalkozói mentalitás," hanem
a rendies kiváltságtudat adja a lényegét.
A néprajzi és a szociográfiai érdeklődés vezette a falukutatók közé a ko¬
lozsvári egyetem hallgatóját, Tárkány Szűcs Ernőt. 1944-ben jelent meg Mártély
népi jogélete című munkája (ekkor még egyetemista), amelyben a társadalom
,tagolódásáról" figyelemre méltó megfigyeléseket tesz. Ő is két csoportot kü¬
lönböztet meg: a gazdákat, valamint a mezőgazdasági munkásokat és a nap¬
számosokat.
A napszámosok közül sokaknak a kezén néha 6-7 hold föld van saját tulajdonban;
a gazdák rendjében már a három holdas is gazdának nevezi magát; a zsellércsalád¬
ból származó K. I. 6 holdon gazdálkodik, de napszámosnak nevezi magát. Miért?
Aki ismeri ezt a társadalmat, látja, hogy a gazda és a napszámos között nem a föld
a válaszfal, hanem a közvélemény ítélete. Ki miből származik, oda zárják vissza. . .
A társadalom a közvéleményben, az egyházban, az adózó közegekben és az államban
nyilvánul meg. . . Az egyének a családon keresztül kerülnek a társadalomba. A csa¬
lád helye a társadalomban meghatározza az egyes ember helyét is."
A közvélemény alkotja meg tehát a társadalmi csoportokat, és helyezi el a csa¬
ládokat, valamint az egyéneket azokban, s jogokat és kötelességeket, illetve
39 Elek P. (et al.) 1936. 58-59, 80.
31 V6. Erdei F. 1942. 99-103.
52 Tárkány Szűcs E. 1944. 39-40.