Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben ® 125
hagyásáról a gazdálkodó emberek együtt döntenek, azaz a közösségi-tapasz¬
talati tudás érvényesül. (Talán nem véletlen: a döntés színtere a település ha¬
talmi centruma, a faluháza.) Azt is megfigyelhetjük, hogy az emlékező elfo¬
gadja a kollektív véleményt (, beszélgettek. .., mondták", ,ugarnak hattuk”,
, megszántottuk", , bevetettük"), amit annak eredményessége igazol. A szö¬
vegben ugyanakkor a ,hagyományos" gazdálkodás kollektív tudáskészlete
(az ugar hagyása), valamint az egyéni újítás lehetősége (a kettős ekék haszná¬
lata) nem egymás ellentéteként, hanem egymást kiegészítve van jelen.
A mintakövetés figyelhető meg a következő elbeszélésekben is. A tardi pa¬
rasztember fiatalkorában fagerendelyű ekével szánt, a Vidacs eke és a vetőgép
a falusi tekintélyek, az , uraság" és a pap, valamint a gazdálkodásával minden
bizonnyal szintén elismerést szerző zsidó birtokos kezdeményezésére terjed
el, és az ő tudásuk a közösség értékeként internalizálódik.""? Tiszaigaron pedig
a földművelést korszerűsítő technológia (a 16 soros vetdgép) és az üjito szemé¬
lye a hagyomány részévé válik.
A családi és a piaci gazdaságok modellje, valamint a piac ökonómiai szemlé¬
lete az egyének közötti adásvételek és az egyéb gazdasági kapcsolatok, vala¬
mint az ezeket szabályozó kulturális és társadalmi normák megismerését ne¬
hezítette. Más szóval az a centrisztikus látásmód, amely a falusi termelést és
az értékesítést a prekapitalista gazdaságból a piaci kapitalizmusba való lassú
és ellentmondásos átmenet alapján kívánta értelmezni, megválaszolatlanul
hagyta, hogy a tranzakciókat a szokások és a hagyományok, illetve az egyéni
érdekek hogyan befolyásolták. Vajon az emlékezet elárul erről valamit?
Alan Macfarlane sokat vitatott teóriájában a föld áruvá válása és szabad
adásvétele az individualizáció és a kapitalizmus ismérve, ami a kommercia¬
lizálódó angol vidéki társadalmat, valamint a kontinens paraszti társadalma¬
it megkülönböztette, ahol a föld a családon belül öröklődött." Az első interjú
1948-ban Tápén, a második 1952-ben Mezőkövesden készült.
„A föld eladását itt szégyellik, mert azt mutatja, hogy melyik család milyen szor¬
galmas volt. Amelyik iparkodott a szüleit elősegíteni, az gyarapodott. Amelyik
hátrányára volt a szüleinek, kénytelen volt eladni. Adás-vételekre szerződést csi¬
náltak már ötven évvel ezelőtt is. A föld akkor olyan kapós volt, hogy nem kellett
363 V6, Sabean, D. 1987. 212.
%4 Macfarlane, A. 1993, kritikajara Levi, G. 2001. 124-125.