Seite 124 [124]
Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben ® 123
óját is előmozdítja. (, Fiatalok voltunk, bírtuk és szerettük a munkát, alkotni
akartunk, magunknak, a családunknak és a nemzetünk javára.")
Az alfejezet három szövegét összehasonlítva, a gazdálkodás elbeszélései¬
nek és az erre épülő identitások különbségei könnyen felismerhetőek. A déva¬
ványai Egry Zsigmond emlékeit a szűkös megélhetés és a szegénység hatá¬
rozza meg. Eközben történeteket idéz fel (például az éjszakai legeltetést), ami¬
vel a múlt életszerűségét teremti meg, célja a földszerzés és az önállóság.
A vámosmikolai parasztember, Vékony István termelését, bár csak tíz holdja
van, a piaci értékesítés és a haszonszerzés vezérli, ami független a birtok nagy¬
ságától, és nem azonos a vállalkozói mentalitással. (Ez a magatartásforma és
gondolkodás az elbeszélés jelenéig folytonos: , A feleségem el szeret bíbelődni
még most is. De most is annyit termel, hogy eladja.") A vállalkozás sokkal in¬
kább Györgyi Lajos gazdálkodását jellemzi. Ő nem csupán a , napi piacozást"
utasítja el (, ilyen vágyam sem volt"), hanem az előző generációk és a kortársai
skülterjes" gazdálkodását is, amit egy kulturális értékrendszerként jellemez.
Nagyobb perspektívában tekint vissza a parasztsagra,** elbeszélése lineárisan
halad, közben racionálisan érvel, elvont fogalmakat használ, és az életszerű¬
ség, a beleélés helyett, a tényszerűség igazolására törekszik.??" Figyelembe kell
vennünk, hogy az orosházi nagygazda írásban alkotta meg életútját, amely
a , paraszti" világgal való szakítás kifejezésére, és aszemélyes autonómia meg¬
őrzésére egyaránt alkalmas lehetett.
AZ INNOVÁCIÓK EMLÉKEZETE
Györgyi Lajos visszaemlékezésében az állam által kezdeményezett innováci¬
ók következményeit, illetve az agrármodernizáció nyelvhasználatát figyeltük
meg. A falusi társadalmakban azonban nem ez volt az ismeretek és a tudás
egyedüli forrása. A következő interjúk Sajóecsegen, Tardon és Tiszaigaron ké¬
szültek.
358 Véleményem szerint azok a családok csinálták helyesen, ha a család sok volt, akik pa¬
rasztgyerekeik egy részét értelmiségi, egy részét ipari szakmára iskoláztatták be. Így az
egyébként is apró birtok további elaprózódása is lelassult. A mi kis gazdaságunk belter¬
jesebbé tétele és korszerűsítése jórészt azért volt gyorsabb, mint általában a hasonló kezdő
gazdaságoké, mert ez idő tájt (a század 30-40-es évei) a törzsállat-tenyésztésnek volt egy
bizonyos konjunkturális időszaka." Néprajzi Múzeum, EA 15992/I-V.
59 E kétféle gondolkodásmódra és verifikációs eljárásra (,,a történetek életszerűségükről, az
érvelések igazságukról győznek meg") Bruner, J. 2001. 27-28.