Seite 121 [121]
OCR
120 e Eltűnt falusi világok állataink számára, így vállaltuk a rizikót. Némi biztosítékot jelentett a feleségem tulajdonát képező 14 kataszteri hold bérbe adott földért járó haszonbér, amely földterületet a nagy távolsága miatt sohasem vettük saját kezelésbe. De bíztunk abban is, hogy a kezelésünkbe került 33 kataszteri hold szántón már gazdaságosan ki lehet használni 4 igás lovat, így a talajmunkákat idejében jó minőségben tudjuk elvégezni, aminek nyilvánvalóan lesz majd termésfokozó hatása... Nagy súlyt helyeztünk rá és nagyon fontosnak tartottuk az okszerű vetésforgó betartását. Az volt akkor a kialakult véleményem, hogy a vetésforgó következetes betartása már maga képes 20-259o terméstöbbletet biztosítani. Mi akkor az úgynevezett norfolki négyes vetésforgót alkalmaztuk. . . Az 1930-as években a magyar kisbirtok általában tőkeszegény volt. Így a folyamatos termelést biztosító legszükségesebb forgótőkével sem rendelkeztek. Ebből aztán az a baj származott, hogy a kisebb-nagyobb, de halaszthatatlan kiadásaikra valamit mindég a piacra kellett vinniük, mert a kiadásaikat biztosító árut nem mindég akkor értékesíthették, amikor annak idényszerűen a legjobb ára volt... Ki tudja hány és hány paraszt élt állandóan szűkös pénzügyi helyzetben csak azért, mert forgótőke-szegény volt, és nem volt kevés azoknak a parasztgazdaságoknak a száma sem, akik azért kerültek tőkeszegénységbe, mert megszállottjai voltak a földingatlan vásárlásnak. . . Mi, akik átéltük még fiatalon az első világháború utáni világgazdasági válságot, megfogadtuk önmagunknak, hogy a leendő gazdálkodásunkat úgy igyekszünk kialakítani, hogy biztosított legyen egy optimális forgótőke-szükségletünk. Arra helyeztünk fősúlyt, hogy csak olyan újításunk legyen, olyan beruházást eszközöljünk, amely jövedelmezőnek ígérkezik. Egy példa: még földes tanyai szobában laktunk búbos kemencével, de már saját traktorral és hozzávaló munkagépekkel rendelkeztünk. . . Mi az eladást illetően elfogadtuk az exportőr tanácsát, és úgy általában szinte minden évben az eléggé ingadozó élőpulyka árai közül a legjobb árat sikerült elérnünk. Ami több okból is jó érzés volt. Pulykatenyésztő gazdatársaink keresték velünk a kapcsolatot, utóbb ők már csak úgy mondották, hogy Györgyi Lajos jó ösztönös érzéssel tudja, mikor kell az árut eladni." A terjedelmes visszaemlékezésből csupán részleteket idéztem, ami a múlt megjelenítésének az előbbiektől eltérő módját szemlélteti." A takarékos élet354 A Parasztszemmel című, több mint kilencszáz oldalas kézirat az 1970-es évek második felében készült, Györgyi Lajos talán a feleségének vagy egy gépírónőnek diktálta a szöveget, az egyes fejezetek laza kronologikus rendben, illetve tematikus egységek szerint követik egymást. A memoóár a szerző halála miatt befejezetlen maradt és az 1946-1947-es politikai események felidézésével zárul, holott — miként tervezte — a következő időszakokról is lett volna mit elmondania. 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945 és 1949 között a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. Ezután orosházi tanyáján próbálta újjászervez
