Seite 110 [110]
Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben " 109
szer, vetésforgó, bakhátas szántás stb.) a parasztiként számon tartott termelés
fogalmaiként vették át, és az adatközlők által mondottakat eszerint értelmez¬
ték.8
A történeti szemlélet azonban a II. világháború utáni évtizedekben sem
vált kizárólagossá. A terepmunka településekhez, tájakhoz vagy régiókhoz
kötődött, ami egy-egy termelési körzet, például a gyulai zöldségtermelő kul¬
túra és a zöldségkertészek (gazdálkodó családok) jelenbe érő történetének,
valamint az általuk megélt léthelyzetek bemutatásához vezetett. Vagy az 1970¬
es évek közepén indult tanyakutatás a hazai , agrárgazdaság, a szociológia,
a néprajz, valamint az agrártörténet-írás szempontjait és módszertani ered¬
ményeit" kívánta érvényesíteni.
Több évtized távlatából bizonyára nem lehet (az adatközlők nem tudták)
az egykori gazdálkodás sokszínűségét, gazdag tapasztalati világát felidézni,
a folyton változó nyelv sem alkalmas erre. Különösen akkor, ha az etnográfu¬
sok a beszélgetőpartnereiknek a tudományos koncepciókhoz igazodó, eldönten¬
dő vagy kiegészítendő kérdéseket tettek fel. (Például Használtak-e a század¬
fordulón faekét? Mikor volt a tagosítás?) Készültek azonban olyan interjúk is,
amelyek alkalmasak lehetnek annak szemléltetésére, hogy a szereplők miként
emlékeztek egykori természeti környezetükre, a határ használatára, az egyé¬
ni és a közösségi gazdasági magatartásokra vagy cselekvésekre, s ennek mi¬
lyen jelentéseket adtak.
A HATÁRHASZNÁLAT EMLÉKEI
Az etnográfusok generációról generációra nagy figyelmet fordítottak a műve¬
lési rendszerek és a határhasználat vizsgálatára. Molnár Balázs a Magyarság¬
tudományi Intézet támogatásával 1940-ben szülőfalujában, a Bihar megyei
Komádiban végzett terepmunkát.
38 Az 1950-es és az 1960-as években jellemzővé vált a , feudalizmus" és a , kapitalizmus"
terminusok használata, ami ugyancsak a falusi életvilág kívülről történő, normatív érté¬
keléséhez vezetett: , A megkérdezett parasztok között jó egynehány akadt, aki a hagyo¬
mányos kézitechnikákat, a feudális termelés technológiáját nemegyszer indokolatlanul
magasra értékelte, és úgy nyilatkozott, mintha a faeke, a cséphadaró és a lovasnyomtatás
a mezőgazdaság fejlődésének, a rentábilis termelés történetének soha utol nem érhető
aranykorát fémjelezné." Hoffmann T. 1963. 296-297.
39 Kósa L. 1967. 495-511, Kósa L. 1980. 399-424. A megjelent tanulmánykötet szerzői Hofer
Tamás, Rácz István, Szabad György, Orosz István, Für Lajos, Balogh István, Csalog Zsolt,
Orbán Sándor.