Page 106 [106]
OCR
A munkavégzés emlékezete e 105 get." (Az adatközlők például a kaszálók és a marokszedők mozdulatainak harmonikus rendjéről," a tarló , nagyon szép" felgereblyézéséről és a rét még az ünnepnap előtti feltakarásáról számoltak be.) Ez a morális diskurzus a munkaviszonyokat egymás segítéseként, a haszonelvű (piaci) értékrendet kizárva jelenítette meg, ami úgy tűnik, összhangban volt a politikai hatalom 1930-as évekbeli, a parasztság nemzeti szerepéről megfogalmazott ideológiájával." A beszédmódok azonban nem feltétlenül azonosak a munkavégzés gyakorlatával. A munka, illetőleg a munkák elosztása alkalmas a családfői tekintély reprezentálására és a közösségen belüli rendies hierarchiák újra- és újrateremtésére, a gazdák között a presztízsért való versengésre (a minél korábbi kihajtást említettük), valamint a társadalmi kategorizációra is (kizárólag a saját és a más gazdaságban dolgozók; az utóbbiak nem bérmunkásként, hanem ,szegényként" alkotnak csoportot). Nem tekinthetünk el végül attól, hogy az 1950-es, "60-as és "70-es években, amikor az interjúk készültek, a föld magántulajdonának felszámolása után az emlékezők egészen más munkaszervezetbe kényszerültek, vagy az aktív munkát már abbahagyták - a narrációkban ennek tapasztalata is megragadható. Mezőkövesden az ipari munka világába kerülők a gazdák napi tevékenységét szimbolikus és rituális jelentéseitől megfosztották, és egy szokatlanul új terminológiával , racionálisan" értékelték. Az elbeszélésekben azonban nem csak diszkontinuitásokat figyelhetünk meg: , Három holdat műveltünk. Az adót a gazda fizette, a gazda szántotta, hordta be. A harmados kapálta és törte le, levágta a szárat. Ma is így adja a földet a téesz", , Ma a téesztagok megkapják a háztájit és egyik megkapálja egyikét, azután a másik a másikét, egymáshoz (4 mennek el. Ez régen is megvolt", , A kapáláshoz segíteni jó barátot, rokont hí>14 Fél Edit és Hofer Tamás írja, hogy , azon a színpadon, ahol a munkák sora előadásra kerülne, átányi mérték szerint szépen — ha a bemutatäs »régibb stilusbanx tôrténne, négy lóra mindenképp szükség volna, és mellettük 3-4 férfira, ugyanennyi félrészesre, nem teljes munkaértékű asszonyra, serdülő fiúra, lányra." Fél E.—Hofer T. 1997. 154. 315 Fél E.-Hofer T. 1997. 154. 316 Ennek a kapcsolatnak a pontosabb megismerése további kutatást igényel. A Miniszterelnöki Hivatal 1941-ben a falusi elöljáróknak és , népnevelőknek" készített bizalmas utasítása a következőképpen fogalmaz: ,, lgyekezntink kell a munkaerkGlcsét emelni, az ällamgazdaságot, annak tervszerűségét parhuzamba helyezni ajo gazda el6relaté termelésével..., (valamint) szakértők bevonásával a férfit, asszonyt, gyermeket a kisgazdaságok intenzívebb munkájára oktatni. Nincs a födretormtörvényekben semmi, ami a munka intenzitását előmozdítaná, lelkileg nem az együttmunkálkodás lelkesedését növeli, nem a kollektív munkaszellem felé nevel, hanem az egyedek versenyét fűti. Aki földet megtart, letéteményese a nemzet bizalmának, annak a hitnek, hogy ő ezt a földet kötelességszerűen fogja művelni, mint hazánknak egy darabját." Magyar Nemzeti Levéltár K 37. Teleki Pál miniszterelnök iratai. K dosszié 1941.
