Oldal 106 [106]
A munkavégzés emlékezete e 105
get." (Az adatközlők például a kaszálók és a marokszedők mozdulatainak
harmonikus rendjéről," a tarló , nagyon szép" felgereblyézéséről és a rét még
az ünnepnap előtti feltakarásáról számoltak be.) Ez a morális diskurzus a mun¬
kaviszonyokat egymás segítéseként, a haszonelvű (piaci) értékrendet kizárva
jelenítette meg, ami úgy tűnik, összhangban volt a politikai hatalom 1930-as
évekbeli, a parasztság nemzeti szerepéről megfogalmazott ideológiájával."
A beszédmódok azonban nem feltétlenül azonosak a munkavégzés gya¬
korlatával. A munka, illetőleg a munkák elosztása alkalmas a családfői tekin¬
tély reprezentálására és a közösségen belüli rendies hierarchiák újra- és újra¬
teremtésére, a gazdák között a presztízsért való versengésre (a minél korábbi
kihajtást említettük), valamint a társadalmi kategorizációra is (kizárólag a saját
és a más gazdaságban dolgozók; az utóbbiak nem bérmunkásként, hanem
,szegényként" alkotnak csoportot).
Nem tekinthetünk el végül attól, hogy az 1950-es, "60-as és "70-es években,
amikor az interjúk készültek, a föld magántulajdonának felszámolása után az
emlékezők egészen más munkaszervezetbe kényszerültek, vagy az aktív mun¬
kát már abbahagyták - a narrációkban ennek tapasztalata is megragadható.
Mezőkövesden az ipari munka világába kerülők a gazdák napi tevékenységét
szimbolikus és rituális jelentéseitől megfosztották, és egy szokatlanul új ter¬
minológiával , racionálisan" értékelték. Az elbeszélésekben azonban nem csak
diszkontinuitásokat figyelhetünk meg: , Három holdat műveltünk. Az adót
a gazda fizette, a gazda szántotta, hordta be. A harmados kapálta és törte le,
levágta a szárat. Ma is így adja a földet a téesz", , Ma a téesztagok megkapják
a háztájit és egyik megkapálja egyikét, azután a másik a másikét, egymáshoz
(4
mennek el. Ez régen is megvolt", , A kapáláshoz segíteni jó barátot, rokont hí¬
>14 Fél Edit és Hofer Tamás írja, hogy , azon a színpadon, ahol a munkák sora előadásra ke¬
rülne, átányi mérték szerint szépen — ha a bemutatäs »régibb stilusbanx tôrténne, négy
lóra mindenképp szükség volna, és mellettük 3-4 férfira, ugyanennyi félrészesre, nem
teljes munkaértékű asszonyra, serdülő fiúra, lányra." Fél E.—Hofer T. 1997. 154.
315 Fél E.-Hofer T. 1997. 154.
316 Ennek a kapcsolatnak a pontosabb megismerése további kutatást igényel. A Miniszterel¬
nöki Hivatal 1941-ben a falusi elöljáróknak és , népnevelőknek" készített bizalmas utasí¬
tása a következőképpen fogalmaz: ,, lgyekezntink kell a munkaerkGlcsét emelni, az ällam¬
gazdaságot, annak tervszerűségét parhuzamba helyezni ajo gazda el6relaté termelésével...,
(valamint) szakértők bevonásával a férfit, asszonyt, gyermeket a kisgazdaságok intenzívebb
munkájára oktatni. Nincs a födretormtörvényekben semmi, ami a munka intenzitását
előmozdítaná, lelkileg nem az együttmunkálkodás lelkesedését növeli, nem a kollektív
munkaszellem felé nevel, hanem az egyedek versenyét fűti. Aki földet megtart, letétemé¬
nyese a nemzet bizalmának, annak a hitnek, hogy ő ezt a földet kötelességszerűen fogja
művelni, mint hazánknak egy darabját." Magyar Nemzeti Levéltár K 37. Teleki Pál mi¬
niszterelnök iratai. K dosszié 1941.