Page 103 [103]
102 e Eltűnt falusi világok
erő és segítség híján, a vetést szántás nélkül végezték el, és maguk hordták be
a kukoricát. Vagy egy kunhegyesi adatközlő szerint , nálunk nemigen segítet¬
ték egymást az emberek. Mindenkinek megvolt a maga baja. Ha valakinek
nem volt igája, az megszántatta pénzért vagy terményt adott érte. Még hor¬
dásnál előfordult, hogy összefogtak a kisebb földű emberek, és együtt behord¬
ták" — azaz ebben a narrációban a fizetett munka (a berszäntäs), illetve a „ki¬
sebb földűekre" korlátozódó kölcsönös segítség együtt jelenik meg.’”
Vajon a gazdák a , szegény emberekhez" hasonló módon emlékeztek az
egykori munkaviszonyra? Az interjút Szabó László az 1970-es évek végén
a Hajdú-Bihar megyei Bárándon készítette:
, Ez úgy vót, hogy egy szegíny lányt mondjuk nem vehetett el egy 20-25 köblös
fődű ember gyereke. Az elkülönülís ott kezdődött, hogy ezek az emberek nem men¬
tek sehova se dógozni. A magukéba dógoztak még a 8-10 köblösek is. Viszont az
a szegíny réteg meg eljárt mihozzánk vagy a vasútra. És az mán összetartotta űket.
Együtt mentek munkára: ha az egyik tudott valami jó munkát, mondta a másiknak:
Gyere komám, ide írdemes jönni! A gazdalegínyek mán fiatal korukban se barát¬
koztak velük, mer nem vót közös dóguk. Ha idejött munkára hozzánk, akkor meg
hiába dógoztunk együtt, én a gazda fia vótam. "98
Az elbeszélő, akinek életkoráról és életútjáról semmit sem tudunk, a gazdák
referenciacsoportját teremti meg, amihez értékek és egyúttal endogámiák
rendszerét kapcsolja. Az , elkülönülís" alapja a kizárólag a saját gazdaságban
végzett munka, de a társadalmi azonosságot erősíti a házasságot szabályozó
földvagyon (nem holdakban, hanem a vetőmag mennyiségében kifejezve), ""
valamint a szocializáció részévé tett szegregáció (, mán fiatal korukban se ba¬
rátkoztak"). A gazdákkal szemben ugyancsak csoportként, mi több, ,,réteg¬
ként" jeleníti meg és cselekedteti a nem csupán a mezőgazdaságban bérmun¬
kát vállalókat, és nyomban szociálisan is kategorizálja (pauperizálja) őket.
(, A szegíny réteg meg eljárt mihozzánk vagy a vasútra. És az mán összetar¬
totta űket.")
Ha mostismét visszaidézzük a csépai és a héti adatközlő narrációját, akkor
nemcsak a munkaviszony más-más észlelésére, hanem az önreprezentációk
különbözőségére látunk példákat. Az előbbieknél ennek lényege a személyes
kötődésekben (a stabil, ám kötelezettségekre épülő kapcsolatokban) ragadha¬
tó meg, ami úgy tűnik, hogy az egyéni autonómia és a csoporttudat megte¬
307 Fél E.-Hofer T. 1997. 183, Szabó L. 1968. 109.
308 A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 2072-83, Szabó L. 1985. 262.
99 Egy pozsonyi köblös föld kb. egy magyar hold.