Oldal 102 [102]
OCR
A munkavégzés emlékezete e 101 egyúttal bizalmat teremt, adhat számára a fenyegető pauperizmussal szemben biztonságérzetet, ugyanakkor a részes kukorica révén a vágyott önálló gazdálkodás lehetőségét vagy illúzióját ( mindig nala volt foldem’).* A héti adatközlő nem említi, hogy földet kapott volna (ami a familiáris viszonyt minden bizonnyal még inkább elmélyíthette), ahogy a gazda nevét sem, szavaiból ugyanakkor a piaci szemléletet nélkülöző, Edward Thompson által leírt , morális gazdaság" értékrendjére következtethetünk: a napszámbért teljesen igazságosnak tartja, mivel az az élelmét (a kenyér és a tepertő árát) bőségesen fedezi.5 Ezek a tapasztalatok, úgy vélem, nem választhatóak el a falusi munkaviszonyok egykori közösségi beszédmódjától - az idézett narratívák talán erről is elárulnak valamit. Része ennek a primer szociabilitás hagyományaihoz köthető kölcsönösség, egymás segítése (amit feltehetően az emlékezést befolyásoló vágyak erősítenek, és alakítanak olyan sémává, mely elrendezi a múlt mozaikjait: , nem feledkezek el rúllad" — fogalmazza meg ennek lényegét a heti adatközlő). Ám része ennek a napi gyakorlatokban és gesztusokban is kifejeződő patriarchizmus vagy paternalizmus, ami a munkaviszony személyes alávetettségét, nyers függőségét leplezheti, ezáltal az abban rejlő konfliktusokat feloldva, a falusi életviszonyok stabilitásához járul hozzá (a csépai emlékező könnyedén szemet huny a , robot" folytonos emelkedése miatt). Nem gondolhatjuk azonban, hogy az effajta állandósult vagy ideiglenes kapcsolatok a két világháború közötti falusi társadalmak egészére kiterjedtek. Átányon voltak olyan , rossz viszonyok között élő zselléremberek", akik iga94 Ezek a kapcsolatok az egymást követő generációkra is kiterjedtek. Gelencsér J. 1988. 178. % Nem tudjuk, az emlékező számára mit jelent az , abban az időben", tudatában a mult, illetve az árak és az évről évre változó napszámbérek differenciálatlanul vannak jelen. Az utóbbi átlaga 1934-ben, a lényegesen alacsonyabb gyermek- és női napszámmal együtt, 1,25 pengő (ez a két világháború közötti legkisebb érték), 1942-ben már 4,36 pengö. A narratívában szereplő és , nagyon jónak" minősített 50-60 krajcár ezektől az adatoktól lényegesen elmarad. Gunst P. 1987. 78-79. Castel, R. 1998. 31-34. A munkaviszony patriarchizmusát több egykori megfigyelés rögzítette. Mártélyon például a munkavállaló az év utolsó napjaiban, legtöbbször karácsony másodnapján kereste fel a gazdát tanyai vagy városi házában, és kérte, , gondoljon rá pár hold erejéig." Más esetekben a gazda már az őszi betakarításkor jelezte elégedettségét ( jövőre is számítok rád"), ám a részesnek tavasszal illett ismét felkeresnie és felajánlkoznia: , Feri bátyám, lesz-e most kukoricaföld? Hät persze hogy lesz, Janikam” - jegyezték fel Hódmezővásárhelyen. (A gazda és a részes megállapodását az írásos szerződés hiányában, szokások és rítusok szabályozták.) Ugyancsak Mártélyon a gazda 5-6 év rendszeres napszám után fogott kezet munkásával, akit ezután, ha találkoztak, , meghívott egy pohárra..., a munkáját befejező napszámost pedig, ha saját kenyéren is van, meghívta az asztalához." Tárkány Szücs E. 1944. 125, 128, Nagy Gy. 1975. 216. 30 a
