Page 97 [97]
OCR
96 e Eltűnt falusi világok velt földterület nagysága tette szükségessé, hanem a gazda tekintélyét, a család közösségi státusát reprezentálta."" Nem lehetünk biztosak abban, hogy a szövegben szereplő kerek 10 hold jelölte volna ki a családi munkaerőt felhasználó és a bérmunkát is alkalmazó gazdaságok határát (azt sem tudjuk, az adatközlő kataszteri vagy kisholdban számolt).?? A csoportok kialakítása egyébként nem a történetírásban használt merev birtokkategóriák, hanem az interakciók napi gyakorlata, az elkülönülés viselkedésformái alapján történik (, rátarti", , gőgös", ,úrnak szólították", „süvegelni kellett”), igaz, az elbeszélésmód sztereotipizál, az egyénítést nélkülözi. A következő szöveg viszont énközpontú, az emlékező bérmunkát alkalmaz, ezért annak másfajta interpretációját adja. Mintha életútját akarná egész röviden summázni: az ideákat/az ideáljait és ezzel szemben a , valóságot", amit megpróbál feloldani (, nem vettem én fődet, de az örökölt mind megvan" , régi mán ez a ház, de jó volt a nagyapámnak, meg az apámnak"). Majd a földvásárlás lehetőségét és a napszámosok alkalmazását állítja szembe, ami évtizedekkel később is tudati konfliktust okoz számára (, jaj de nehezen adtam oda, de nagyon sajnáltam"). A földszerzés tehát — ahogy felidézi — nem az egyetlen vagy a legfontosabb motivációja (az ezzel szembeni alternatíva mintha a kevesebb fáradság, a kevesebb saját munka lenne)", illetőleg a maga által végzett és az alkalmazott munka elosztása az egymástól nem elválasztható gazdasági és szimbolikus nyereségeket és veszteségeket mérlegelő döntések nyomán valósul meg. A gazdák és a , proletárok" munkájának másfajta észlelése és értelmezése figyelhető meg Fél Edit 1952-ben készített mezőkövesdi interjújában: , A gazdák még rosszabbak, mint a proletárok. Élhetetlenebb a gazda, mint a szegény. Két órakor kelt. Dolgos volt. Nem ügyes. Éjjet nappallá tett. Meddógozná az éjjelét 51 A bérmunka kevésbé , racionális" alkalmazására a jobbágyfelszabadítást követő évtizedekben a skót mezőgazdasági szakíró, Henry Stephens is felfigyelt, igaz ő ennek okát, feltehetően az otthoni tapasztalataival összehasonlítva, a megfelelő szorgalom és takarékosság hiányában látta: , Családos kisgazda nemigen szorulna aratóra, ha szorgalmasabb lenne, és az aratási drága bért magának megtakarítani akarná. De Magyarországon nagyon lábra kapott azon szokás, miszerint a telkes gazdák is idegen aratókat fogadnak." Idézi Balogh I. 1972. 363. Molnár Mária kutatása szerint az 1945-ös földosztást megelőzően Borsodgeszten az 5 hold alatti gazdaságok száma 104 (52 %), az 5-10 holdasoke 44 (22 %), a 10-25 holdasoke 48 (25 %), a 25 hold felettieké mindéssze 1 (0,5 %). A gútai Ollé Gábor hasonló mentalitású gazdaként mutatta be az apját. Lásd a 288. jegyzetet. 292 29 a
