Page 97 [97]
96 e Eltűnt falusi világok
velt földterület nagysága tette szükségessé, hanem a gazda tekintélyét, a család
közösségi státusát reprezentálta.""
Nem lehetünk biztosak abban, hogy a szövegben szereplő kerek 10 hold
jelölte volna ki a családi munkaerőt felhasználó és a bérmunkát is alkalmazó
gazdaságok határát (azt sem tudjuk, az adatközlő kataszteri vagy kisholdban
számolt).?? A csoportok kialakítása egyébként nem a történetírásban használt
merev birtokkategóriák, hanem az interakciók napi gyakorlata, az elkülönü¬
lés viselkedésformái alapján történik (, rátarti", , gőgös", ,úrnak szólították",
„süvegelni kellett”), igaz, az elbeszélésmód sztereotipizál, az egyénítést nél¬
külözi.
A következő szöveg viszont énközpontú, az emlékező bérmunkát alkal¬
maz, ezért annak másfajta interpretációját adja. Mintha életútját akarná egész
röviden summázni: az ideákat/az ideáljait és ezzel szemben a , valóságot", amit
megpróbál feloldani (, nem vettem én fődet, de az örökölt mind megvan" , régi
mán ez a ház, de jó volt a nagyapámnak, meg az apámnak"). Majd a földvá¬
sárlás lehetőségét és a napszámosok alkalmazását állítja szembe, ami évtize¬
dekkel később is tudati konfliktust okoz számára (, jaj de nehezen adtam oda,
de nagyon sajnáltam"). A földszerzés tehát — ahogy felidézi — nem az egyetlen
vagy a legfontosabb motivációja (az ezzel szembeni alternatíva mintha a ke¬
vesebb fáradság, a kevesebb saját munka lenne)", illetőleg a maga által vég¬
zett és az alkalmazott munka elosztása az egymástól nem elválasztható gaz¬
dasági és szimbolikus nyereségeket és veszteségeket mérlegelő döntések nyo¬
mán valósul meg.
A gazdák és a , proletárok" munkájának másfajta észlelése és értelmezése
figyelhető meg Fél Edit 1952-ben készített mezőkövesdi interjújában:
, A gazdák még rosszabbak, mint a proletárok. Élhetetlenebb a gazda, mint a szegény.
Két órakor kelt. Dolgos volt. Nem ügyes. Éjjet nappallá tett. Meddógozná az éjjelét
51 A bérmunka kevésbé , racionális" alkalmazására a jobbágyfelszabadítást követő évtize¬
dekben a skót mezőgazdasági szakíró, Henry Stephens is felfigyelt, igaz ő ennek okát,
feltehetően az otthoni tapasztalataival összehasonlítva, a megfelelő szorgalom és takaré¬
kosság hiányában látta: , Családos kisgazda nemigen szorulna aratóra, ha szorgalmasabb
lenne, és az aratási drága bért magának megtakarítani akarná. De Magyarországon nagyon
lábra kapott azon szokás, miszerint a telkes gazdák is idegen aratókat fogadnak." Idézi
Balogh I. 1972. 363.
Molnár Mária kutatása szerint az 1945-ös földosztást megelőzően Borsodgeszten az 5 hold
alatti gazdaságok száma 104 (52 %), az 5-10 holdasoke 44 (22 %), a 10-25 holdasoke 48 (25
%), a 25 hold felettieké mindéssze 1 (0,5 %).
A gútai Ollé Gábor hasonló mentalitású gazdaként mutatta be az apját. Lásd a 288. jegy¬
zetet.
292
29
a