Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000008/0000

Eltűnt falusi világok. A 20. századi paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Auteur
Csíki Tamás
Field of science
Történettudomány / History (12970)
Series
Specimina Ethnographica
Type of publication
monográfia
022_000008/0095
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 96 [96]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000008/0095

OCR

A munkavégzés emlékezete e 95 vábbá a gazda privilégiumára, a kevésbé fáradságos metszésre emlékszik viszsza, amit a ,nézelődés" és a , sétálás" szavakkal kapcsol össze. (A munka feltehetően nem tudatos időbeosztás szerint, hanem az egész napot betöltő kényelmes tempóban zajlott.) Ezen a ponton a konstruált dialógus egészen indulatos lesz (, hát egész nap mi az isten csudáját csinált?"), s bár azt nehéz eldönteni, hogy ezt csupán az epizód , felelevenítése" váltja ki, vagy a nap mint nap megélt alá- és fölérendeltség hosszú tapasztalatából ered, mindenesetre a patriarchális hatalommal szembeni verbális ellenszegülésként értelmezhetjük. A MUNKA RENDIES ÉSZLELÉSEI Az előbbi szövegekben a munka családi miliők (szocializáció, stratégiák, családi státusok) szerinti értelmezéseit figyelhettük meg. A továbbiakban kilépünk a család keretei közül, és a munka, illetve a munkavégzés a közösségi struktúrákkal összefüggő vagy azt megteremtő emlékezetét próbáljuk illusztrálni. Először Molnár Mária 1960-61-ben végzett borsodgeszti gyűjtéséből idézek: , Ha valakinek 10 hold földje volt, az már rátarti volt, gőgös. Sok részi nem is szólt, ha nem úrnak szólították. Ilyen embernek már süvegelni kellett, mert már fogadott kapást meg aratót. Az ilyen már maga nem kapált, nem is aratott, csak szántott, vetett, meg a szőlőbe járt ki." Nem vettem én fődet semmit sem, nekem csak az van, amit örököltem, de az mind megvan. Régi mán ez a ház, de jó volt a nagyapámnak, meg az apámnak, akkor jó lesz nekem is. Nem tudtam volna miből venni fődet, mert kellett a pénz a napszámosoknak. Itt lakik a szomszédban is egy ember, aki mindig jött a szőlőbe, oda kellett adni neki 4 mázsa búzátis, jaj de nehezen adtam oda, de nagyon sajnáltam." Az első narratíva az agrármunkákat presztízsük szerint kategorizálja. Legrangosabb a szántás és a vetés (ezt hagyományosan a férfiak végezték, és a legtöbb rítus ezekhez kapcsolódott), a 10 holdas gazdák már csupán ezzel foglalkoztak. A kapások és az aratók alkalmazását pedig nem (vagy nemcsak) a mű289 Retki Károly (sz. 1902. Borsodgeszt). Molnár M. 1965. 411. "4 Leflér Károly (sz. 1903. Borsodgeszt). Molnár M. 1965. 411.

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1867 px
Hauteur de l'image
2670 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
998.18 KB
Lien permanent vers jpg
022_000008/0095.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000008/0095.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu