Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000008/0000

Eltűnt falusi világok. A 20. századi paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Csíki Tamás
Tudományterület
Történettudomány / History (12970)
Sorozat
Specimina Ethnographica
Tudományos besorolás
monográfia
022_000008/0095
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 96 [96]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000008/0095

OCR

A munkavégzés emlékezete e 95 vábbá a gazda privilégiumára, a kevésbé fáradságos metszésre emlékszik viszsza, amit a ,nézelődés" és a , sétálás" szavakkal kapcsol össze. (A munka feltehetően nem tudatos időbeosztás szerint, hanem az egész napot betöltő kényelmes tempóban zajlott.) Ezen a ponton a konstruált dialógus egészen indulatos lesz (, hát egész nap mi az isten csudáját csinált?"), s bár azt nehéz eldönteni, hogy ezt csupán az epizód , felelevenítése" váltja ki, vagy a nap mint nap megélt alá- és fölérendeltség hosszú tapasztalatából ered, mindenesetre a patriarchális hatalommal szembeni verbális ellenszegülésként értelmezhetjük. A MUNKA RENDIES ÉSZLELÉSEI Az előbbi szövegekben a munka családi miliők (szocializáció, stratégiák, családi státusok) szerinti értelmezéseit figyelhettük meg. A továbbiakban kilépünk a család keretei közül, és a munka, illetve a munkavégzés a közösségi struktúrákkal összefüggő vagy azt megteremtő emlékezetét próbáljuk illusztrálni. Először Molnár Mária 1960-61-ben végzett borsodgeszti gyűjtéséből idézek: , Ha valakinek 10 hold földje volt, az már rátarti volt, gőgös. Sok részi nem is szólt, ha nem úrnak szólították. Ilyen embernek már süvegelni kellett, mert már fogadott kapást meg aratót. Az ilyen már maga nem kapált, nem is aratott, csak szántott, vetett, meg a szőlőbe járt ki." Nem vettem én fődet semmit sem, nekem csak az van, amit örököltem, de az mind megvan. Régi mán ez a ház, de jó volt a nagyapámnak, meg az apámnak, akkor jó lesz nekem is. Nem tudtam volna miből venni fődet, mert kellett a pénz a napszámosoknak. Itt lakik a szomszédban is egy ember, aki mindig jött a szőlőbe, oda kellett adni neki 4 mázsa búzátis, jaj de nehezen adtam oda, de nagyon sajnáltam." Az első narratíva az agrármunkákat presztízsük szerint kategorizálja. Legrangosabb a szántás és a vetés (ezt hagyományosan a férfiak végezték, és a legtöbb rítus ezekhez kapcsolódott), a 10 holdas gazdák már csupán ezzel foglalkoztak. A kapások és az aratók alkalmazását pedig nem (vagy nemcsak) a mű289 Retki Károly (sz. 1902. Borsodgeszt). Molnár M. 1965. 411. "4 Leflér Károly (sz. 1903. Borsodgeszt). Molnár M. 1965. 411.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
998.18 KB
Permalinkből jpg
022_000008/0095.jpg
Permalinkből OCR
022_000008/0095.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde