Oldal 96 [96]
A munkavégzés emlékezete e 95
vábbá a gazda privilégiumára, a kevésbé fáradságos metszésre emlékszik visz¬
sza, amit a ,nézelődés" és a , sétálás" szavakkal kapcsol össze. (A munka
feltehetően nem tudatos időbeosztás szerint, hanem az egész napot betöltő
kényelmes tempóban zajlott.) Ezen a ponton a konstruált dialógus egészen in¬
dulatos lesz (, hát egész nap mi az isten csudáját csinált?"), s bár azt nehéz el¬
dönteni, hogy ezt csupán az epizód , felelevenítése" váltja ki, vagy a nap mint
nap megélt alá- és fölérendeltség hosszú tapasztalatából ered, mindenesetre
a patriarchális hatalommal szembeni verbális ellenszegülésként értelmezhet¬
jük.
A MUNKA RENDIES ÉSZLELÉSEI
Az előbbi szövegekben a munka családi miliők (szocializáció, stratégiák, csa¬
ládi státusok) szerinti értelmezéseit figyelhettük meg. A továbbiakban kilé¬
pünk a család keretei közül, és a munka, illetve a munkavégzés a közösségi
struktúrákkal összefüggő vagy azt megteremtő emlékezetét próbáljuk illuszt¬
rálni. Először Molnár Mária 1960-61-ben végzett borsodgeszti gyűjtéséből idé¬
zek:
, Ha valakinek 10 hold földje volt, az már rátarti volt, gőgös. Sok részi nem is szólt,
ha nem úrnak szólították. Ilyen embernek már süvegelni kellett, mert már fogadott
kapást meg aratót. Az ilyen már maga nem kapált, nem is aratott, csak szántott,
vetett, meg a szőlőbe járt ki."
Nem vettem én fődet semmit sem, nekem csak az van, amit örököltem, de az mind
megvan. Régi mán ez a ház, de jó volt a nagyapámnak, meg az apámnak, akkor jó
lesz nekem is. Nem tudtam volna miből venni fődet, mert kellett a pénz a napszá¬
mosoknak. Itt lakik a szomszédban is egy ember, aki mindig jött a szőlőbe, oda
kellett adni neki 4 mázsa búzátis, jaj de nehezen adtam oda, de nagyon sajnáltam."
Az első narratíva az agrármunkákat presztízsük szerint kategorizálja. Leg¬
rangosabb a szántás és a vetés (ezt hagyományosan a férfiak végezték, és a leg¬
több rítus ezekhez kapcsolódott), a 10 holdas gazdák már csupán ezzel foglal¬
koztak. A kapások és az aratók alkalmazását pedig nem (vagy nemcsak) a mű¬
289 Retki Károly (sz. 1902. Borsodgeszt). Molnár M. 1965. 411.
"4 Leflér Károly (sz. 1903. Borsodgeszt). Molnár M. 1965. 411.