A paraszti munka néprajzi vizsgálatát az etnográfia évszázados szemléleti tra¬
díciói, valamint a társadalomtudományos modellek együttesen határozták meg.
Bár a fiatal Gunda Béla 1946-ban amellett érvel, hogy a falusi eletformäban
a munka nem csupán gazdasági (fizikai) tevékenység, hanem a lokális társa¬
dalmak szervezetével és intézményeivel áll kapcsolatban, illetve , kultikus
megnyilatkozások és rítusok" egész sora szövi át, ám ezt a parasztságra jellem¬
ző kollektív érzések, valamint a néphagyomány kötelező erejének tekinti."
Ugyancsak a népi kultúra homogenitásának és időbeli változatlanságának teó¬
riája bukkan fel a társasmunkákat a Zempléni-hegyvidéken megfigyelő etnográ¬
fus szövegében: , A falu munkaszervezetének alapjai már a nemzetségi társa¬
dalom idején is megvoltak. Bár a munkaszervezet egyes elemei csak később,
új eszközök és munkamódok megjelenésével alakulhattak ki, de ezek az ele¬
mek a falu élő jogszokásaihoz idomulva illeszkedtek abba.""
A szociológiai ábrázolások és elméletek sem hagyták érintetlenül a népraj¬
zosok egymást követő generációit. Mindenekelőtt Erdei Ferencre utalunk, aki
a munkakényszert a közösségek erkölcsi rendjét fenntartó , paraszttörvénynek"
minősíti. (Nemcsak , rászorította az ilyen munkára a parasztot a társadalmi
forma, hanem egyben olyan munkaerkölcsöt fejlesztett ki benne, ami önkéntes
munkaigyekezetet alakitott ki.”)”” Fél Edit 1939-es, a társaságban végzett mun¬
kákra vonatkozó martosi gyűjtését René Maunier tipológiája szerint rendsze¬
rezte," ám a legnagyobb hatása minden bizonnyal a családi gazdaság ideáltí¬
pusának volt." Ennek ismérvei a családtagokra támaszkodó termelés, a gaz¬
20 Gunda B. 1946. 1-4.
271 Szabo L. 1965. 154.
22 Erdei F. 1941. 136.
23 Közös (osztatlan), elválasztott vagy egymás mellé helyezett, megosztott vagy specializált
munkák. Fél E. 2001 (1941). 179-198.
Ennek legismertebb megfogalmazója a 19. század végi oroszországi kisüzemeket az üzem¬
statisztikák alapján vizsgáló Alexander Csajanov, aki 1923-ban megjelent művében a bér¬
munkát alkalmazó és tőkehaszonra törekvő , kapitalista" üzemektől alapvetően különbö¬
ző parasztgazdaságok életképességét kívánta igazolni. Chayanov, A. 1966, VI, XIII, Sárkány
M. 1984. 89.