OCR
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben + 83 ROKONSÁGI KAPCSOLATOK A rokonsággal foglalkozó néprajzi tanulmányok az evolucionalista etnológia szemléleti és fogalmi rendszerét követték. A gyűjtéseket gondos terminológia és tipológia szerint végezték (konszangvinikus, affiniális, házastársi rokonság, nemzetség, had, ágazat stb.), és a rokonsági kapcsolatok szerepét a családformák változásával (a nagycsalád bomlásával), valamint a lokális-szomszédsági kötelékek intenzitásával összefüggésben vagy a , hagyományos paraszti társadalomra" vonatkozó etikai normák érvényesüléseként ítélték meg." Az etnográfusok a rokonok közötti együttműködést is bemutatták (munkakapcsolatok, a családi ünnepeken, a temetésen és más rituális eseményeken való részvétel), a recens megfigyeléseket, a szóbeli emlékeket és a levéltári forrásokat azonban egyaránt adatoknak tekintették, és a rokonság funkcionális vizsgálata során a falusi társadalmak szociokulturális tagoltságát figyelmen kívül hagyták. A rokonsági terminológia gyűjtése a terepmunka talán legsematikusabb része volt, és a kutatók sokszor az adatközlők által nem ismert fogalmakat és kapcsolatokat akartak definiálni.?" Az interjúk nem teszik lehetővé a rokonsági rendszer múltjának és történeti alakulásának megismerését, viszont alkalmasak a rokoni kapcsolatokhoz kötődő képzetek és a családi genealógia emlékezeti konstrukcióinak szemléltetésére.Fél Edit 1951-ben a Tolna megyei Decsen a következő szöveget jegyezte le: , Mindig hallottam a nagyapánktól, hogy az egész falu majdcsak mind Leleibül volt. Igen nagy nemzetség volt. Közben kihaltak, három van már csak. Megvan a króni253 Jávor Kata szerint a , szolidaritás elsősorban a családi és rokoni körön belül kötelező. Úgy is mondhatnánk, hogy a falusi társadalomban a rokoni elv mint kiemelt morális parancs uralkodik." Jávor K. 2000. 607. A rokonságkutatásról bővebben Faragó T. 1999b. 151-193. Néhány példát idézek: , Szükségesnek látszik felemlíteni, hogy nem akadt adatközlő, aki fel tudta volna sorolni nemzetségét rákérdezés, többszöri segítség nélkül. De még így is sokszor belezavarodtak." (Tiszaigar, 1950.) , Jó adatközlőnek mutatkozik, de nem képes felfogni a rokonságra vonatkozó kérdéseket. Nem tud hadról, nem tud nemzetségről." (Tard, 1951.) , Azt mondják magukról, hogy rokontartók, megbecsülik, segítik egymást. De ha arra kerül a sor, hogy sorolja fel a rokonságát, nem mutat rá hajlandóságot." (Tard, 1951.) , Hanyadízig tartják a rokonságot? — Tunná az Isten. Sok mindenféle van. Még az is a rokonunk vóna, valamikori. De nem tartsa má az ember." (Tard, 1951.) , Az ágazat úgy van, hogy egy családhoz tartoztak, mint egy fatörzs, abból nő ki két nagy ág, abból kisebb gallyak, ez az ágazat." (Tiszaigar, 1950.) ,— Ki a családja? - Magam, egyedül. Fiam oda nem tartozik, nem ad nekem kenyeret. (Holott a fia, menye, unoka is vele egy fedél alatt él.) " (Szentistvan, 1951.) Néprajzi Múzeum, EA 2371, 2515, 4089, Fél E. 2001 (1959). 229-230. 254