Oldal 81 [81]
OCR
80 e Eltűnt falusi világok A szegénynek még a gyerek is baj vót. Sok vót velük nagyon a vesződség. Nem tudta úgy kezelni, hisz mindig a napszám, munka... Jó gazda nem szórja szét a vagyonát azzal, hogy sorba csinyájja a gyerekeket... Jobban az olyan részeges embernek vót sok gyereke. Mit törődött az avval, hogy mit csinyál a felesége a sok gyerekvel... A lyanynak nagyon sok szép ruha kellett. Azt nem engedte meg a gazdaság, hogy sok lyány legyen. Gondujja csak meg! Ha egy családba hat lyány vót, annak csak vánkus kellett ötvennégy. A lyány kiürítette a gazdaságot." A narratívát az adatközlő szociális identitása alakítja. Ez alapján különbözteti meg a ,jó gazdákat" és a , szegényeket" (a földnélküli agrárproletárokat), akik eltérő értékrendet és magatartásformákat képviselnek. Az előbbieket a kontrolált termékenység, a mértékletesség, valamint a családi státus és a presztízs átörökítése jellemzi, a gyermekek, elsősorban a lányok, ennek reprezentálói. Ezzel szemben a szegényeket/szegénységet a sok gyermekkel azonosítja, és erkölcsileg is elítéli (, jobban az olyan részeges embernek vót sok gyereke", , mit törődött az avval..."), ami az empátia és a részvét hiányára utal, és feltehetően a rászorulók segítését akadályozta. A , szegények" és a , jó gazdák" alkotják tehát a falusi státuscsoportokat, a családélet ésa gyermekek nevelése a kulturális különbségeket jeleníti meg, és a csoportok közötti határokat erősíti (az előbbiek számára a gyerek , baj" és , vesződség", amit , nem tudtak kezelni"). A narráció időhasználatát is érdemes megfigyelni: az adatközlő a , szegényekről" múlt időben beszél, a ,jó gazdák" által képviselt értékek viszont folytonosak, nincs távolság a jelen és az elbeszélt múlt között. Lehetséges, hogy a normatív értékrend és a státuscsoporttal azonosulás a személyes élethelyzetek felidézését akadályozta (az emlékező , a" szegényekről, , a" jó gazdákról, ,egy" családról beszél), és aszemantikai emlékezetnek adott teret. Saját történetekről és döntésekről a szegényparaszti vagy agrárproletár családok elbeszéléseiben olvashatunk: Mikor mán vót kettő, oszt öt évre rá megint állapotos lettem, gondoltuk az urammal: az a kis ennivaló csak kerülközik valahogy. Oszt mán csak egy darabig köll nevelni, akkor oszt mán a nagyobb elmehet napszámba. Mán akkor könnyebben 22 Balláné Hegedüs Ilona (sz. 1899. Őrhalom). Néprajzi Múzeum, EA 22838, Kapros M. 1986. 120, 121, 138. 28 Kapros M. 1986. 121-122. #4 Ez egyúttal akommunikáció és a normát megalkotó falusi közvélemény kedvelt témája: , Kibeszélték az asszonyt, akinek sok gyereki vót." , Kibeszélték, akinek mingyá lett gyerek. Hogy azér ment a férhö, mer mán rá akart mászni az emberre." Néprajzi Múzeum, EA 22838, Kapros M. 1986. 121-122.
