Page 77 [77]
OCR
76 e Eltűnt falusi világok A tiltott és egyébként is nehezen megfogalmazható gondolatok töredezett szövegekben, félmondatokban maradtak meg, Fél Edit viszont 1951-ben Mezőkövesden egy cselekményesített elbeszélést jegyzett le: ,Mikor én megnősültem, istállóba háltunk. Apánk agyonvágott vóna, ha a jószágot magára hagyom. Egy füst alatt nősítettek meg a bátyámmal édesapámék. Én tizenkilenc éves voltam, a lány tizenhét. A bútor a nagy házba a kamrába volt, amit az asszony kapott... Az asszonyhoz is kő egy kicsit értekezni, nem úgy, mint most, hogy karonfogva mennek, mert azelőtt külön-külön mentek. Na Jóska, te az egyik szombaton este mész be, másik este meg én. Bátyám mondta. Lopva mentünk be az asszonyho. Szemérem az megvót. A feleségem azt mondta, hogy mikor először voltam bent nála, és utána bement a nagyházba, snem láttam szét a szégyenbe.« Pedig nem tudták, senki se tudta. Az istállóba én mondom, no Pisti, most te menj be, mert ott is kellett vigyázni, mert apánk mindig megvizsgálta az istállót. "" A mátraaljai és az Ipoly menti asszonyok szexualitással kapcsolatos gátlásait minden bizonnyal a katolikus egyház tiltásai erősítették (az egyik adatközlő az erre utaló kifejezéseket , parázna szavaknak" nevezte). Ebben a narratívában az apa ellenőrzése és a mindössze tizenhét éves feleségtől elvárt , szemérmes" magatartás jelenik meg. A fiatal házasok lakótérbeli szegregációja, valamint az intimitás és a privát szféra hiánya (a kíváncsiskodók állandó jelenléte) a szexuális kapcsolatot nehezítette és kényszeredetté tette, és az elbeszélő a titkok és a láthatatlanság (, lopva mentünk be az asszonyho"), a bűn, a büntetés és a bűntudat (, apám agyonvágott volna", , nem láttam szét a szégyenbe"), továbbá a tagadás és a tabusítás ( nem tudták, senki sem tudta") rendszerét építi köré. Az egykori és a gyűjtések idején is fennálló repressziók, valamint az interjúkészítés és a publikálás szabályai miatt, vajon le kell mondanunk arról, hogy megtudjuk, mégis történt-e valami a házastársak és nem csak a házastársak között? Vajda Mária Balmazújvárosban, majd 1980 őszén a Sárközben (Decsen, Bátán, Alsónyéken és Őcsényben) a nemi élet kultúráját kutatta, ami egészen újszerű témákra, a közösülések gyakoriságára, a coituspozíciókra, ahomoszexualitásra és a szexuális devianciákra: például a szodómiára terjedt ki. Előbb egy balmazújvárosi, majd egy bátai idős férfit idézek: „Az en felesegem 9 évvel fiatalabb, mint én, de ez mindig úgy ment nálunk, mintha fordítva lett vóna. Mintha ű lett vóna annyival öregebb, mint én. Minálunk, ha az asszonyra lett vóna bízva, tán még ma is szűz vónék felőle. Ugy ahogy mondom. 31 Köteles József (sz. 1876. Mezőkövesd). Néprajzi Múzeum, EA 2617.
