Page 75 [75]
OCR
74 e Eltűnt falusi világok mek: a költői kérdések és felkiáltások (, Mi élete van az olyannak, akinek nincs családja"), továbbá kifejezések egész sora a népdalok terminológiáját és hangulatvilágát idézi (világ bujdosója, családi fiszke, kenyír is keserü, hajlikom, nyoszolyán). Az öt narratívát összehasonlítva, a mátraaljai asszony esetében a házasodás a szülői akarat és tekintély következménye, s az emlékezetben élő rítusok a vőlegény kiválasztásában a rokoni kapcsolatok (és nem a normák) szerepét jelzik. A borsodgeszti adatközlők (róluk semmit sem tudunk) az 1960-as években a házasságkötést a , földet földdel" elvvel kapcsolják össze, azaz normatív és sztereotipizált emlékezetét figyelhetjük meg. A balmazújvárosi asszony tudatában a családi norma és a gyakorlat együtt van jelen, , ugyanazt a szubsztanciát" képviselik, az elbeszélésmód ugyanakkor a múlt folklorizációjára utal. Az idős férfi a házasságot szintén a népi poézis eszményített világába helyezi. Az egykori szereplők adnak tehát jelentést a múlt eseményeinek, amit az etnográfusok és nyomukban a történészek biztos történeti tudásként tartanak számon. A szerelmi élet elbeszélései A parasztság szerelmi életének kutatása és a szexualitás néprajzi ábrázolása hosszú ideig lehetetlen volt. Kálmány Lajos káplánt a 19-20. század fordulóján már azért egyházi bírálat érte, mert az általa gyűjtött mesék néhány , sikamlós és drasztikus" részletét a lábjegyzetekben , rejtette el." Fél Edit 1941-ben arra utal, hogy a szakirodalom a házasság előtti , szokásokról" (a legényjáró estékről) igen keveset tud, mivel ha a gyűjtő ismerte is a szokást, azt , nem írta le, legfeljebb serkölcstelennekx minősítette." De az etnográfus maga is kellő tapintattal és eufemizmussal szól a fiatalság „konkubinätusba torkolló... házasság előtti érintkezési formáiról." A téma kutatását a gyűjtők középosztályi értékrendjéből adódó tartózkodása akadályozta, a nemiségre vonatkozó ismereteket elhallgatták, vagy a szülők és a közösség kontrolálta próbaházasság intézményéhez kötötték. Az vi24 Cerutti, S. 2000. 156. 25 Vajda M. 1988. 7-8. 26 Mikor a legény már eleget unszolta a lányt, tetszenek egymásnak, a szülők is akarják a házasságot, akkor a leány egy szoknyára vetkőzik, és lefekszik az ágyba. A legény nyomban utána megy. Ha egyszer a lány megengedte, a legény többet nem tágít. Eleinte, pár héten át az egy szoknya még rajta van a lányon, de azután aztis leteszi... Mind a család, mind a faluközösség tudomásul vette és beleegyezésével szentesítette a választást. A lánytól megkívánt érintetlenség eléri határát." Fél E. 1941 (2001). 133-135.
