Oldal 64 [64]
OCR
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben + 63 Gari Panna észlelései kollektív természetűek (ezt az elbeszélés formája egyértelműen jelzi), és aszöveg a menyecske (a menyecskék) határozott nézőpontját jeleníti meg: a férjnek kellett utánamennie, sőt , rimánkodnia", de ő kezdeményezte a különköltözést is, aminek a , komisz" anyós az oka. Az emancipáció vágya tehát nem explicit módon, hanem az , Én" nyelvi rejtőzködésével, illetve a referenciacsoporttal valö azonosulässal fejezödik ki. A CSALÁDI REPRODUKCIÓ A családtörténeti kutatások a mentalitástörténet ösztönzésére az 1970-es években új témákkal egészültek ki. A figyelem nemcsak a családélet demográfiai eseményeire: a törvényes és a törvénytelen születésekre, a házasságkötésekre, a halálozásokra, továbbá a különböző korcsoportokra, a gyermekek nevelésére vagy az öregedésre terjedt ki, hanem az ehhez fűződő értékekre, valamint a családtagok közötti érzelmi kapcsolatokra is. Igaz, ezek a megközelítések sokszor általános érvényűnek vélt modellekhez vezettek, melyek a történeti modernizációval (vagy az önellátó családi gazdaságok bomlása nyomán) létrejövő nukleáris család főbb jellemzőinek az individualizációt és az érzelmi kötelékek erősödését tartották. "? Nem érintették ezek a modellek az antropológiai irányba forduló történeti, történeti demográfiai, valamint az (európai) etnológiai kutatásokat, melyek a táji-ökológiai szempontokat (ökotípusokat) és a parasztság társadalmi rétegződésétis figyelembe vették a családszervezet, a házasodás vagy például a törvénytelen születések és a mindehhez kapcsolódó szokások és rítusok vizsgálatakor." S bár ezek az irányzatok sem mondtak le a demográfiai módszerek, illetve az anyakönyvek és az összeírások használatáról, ezt a szóbeli visszaemlékezésekkel egészítették ki, ahogyan a mikrotörténeti megközelítés is támaszkodott a családélet alakítójaként megjelenő egykori szereplők emlékezetére." A hazai etnográfusok az 1950-es évektől gazdag anyagot gyűjtöttek össze a születésről, a házasságról, a különböző korcsoportokról (az ehhez kötődő szokáshagyományokra koncentrálva), valamint a nemi szerepekről és a szerelmi életről is. S bár egy-egy szerző ahagyományok és a változások dinamikájának vagy a megfigyelt jelenségek szocioökonómiai kontextusainak vizs12 Hareven, T. 1991. 120, Tomka B. 2009. 122. 1% Mitterauer, M. 1983, Löfgren, ©. 1982. 102-104. 1% Reay, B. 1996.
