Oldal 64 [64]
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben + 63
Gari Panna észlelései kollektív természetűek (ezt az elbeszélés formája
egyértelműen jelzi), és aszöveg a menyecske (a menyecskék) határozott néző¬
pontját jeleníti meg: a férjnek kellett utánamennie, sőt , rimánkodnia", de ő kez¬
deményezte a különköltözést is, aminek a , komisz" anyós az oka. Az eman¬
cipáció vágya tehát nem explicit módon, hanem az , Én" nyelvi rejtőzködésé¬
vel, illetve a referenciacsoporttal valö azonosulässal fejezödik ki.
A CSALÁDI REPRODUKCIÓ
A családtörténeti kutatások a mentalitástörténet ösztönzésére az 1970-es évek¬
ben új témákkal egészültek ki. A figyelem nemcsak a családélet demográfiai
eseményeire: a törvényes és a törvénytelen születésekre, a házasságkötésekre,
a halálozásokra, továbbá a különböző korcsoportokra, a gyermekek nevelésé¬
re vagy az öregedésre terjedt ki, hanem az ehhez fűződő értékekre, valamint
a családtagok közötti érzelmi kapcsolatokra is. Igaz, ezek a megközelítések
sokszor általános érvényűnek vélt modellekhez vezettek, melyek a történeti
modernizációval (vagy az önellátó családi gazdaságok bomlása nyomán) lét¬
rejövő nukleáris család főbb jellemzőinek az individualizációt és az érzelmi
kötelékek erősödését tartották. "?
Nem érintették ezek a modellek az antropológiai irányba forduló történeti,
történeti demográfiai, valamint az (európai) etnológiai kutatásokat, melyek
a táji-ökológiai szempontokat (ökotípusokat) és a parasztság társadalmi réteg¬
ződésétis figyelembe vették a családszervezet, a házasodás vagy például a tör¬
vénytelen születések és a mindehhez kapcsolódó szokások és rítusok vizsgá¬
latakor." S bár ezek az irányzatok sem mondtak le a demográfiai módszerek,
illetve az anyakönyvek és az összeírások használatáról, ezt a szóbeli vissza¬
emlékezésekkel egészítették ki, ahogyan a mikrotörténeti megközelítés is tá¬
maszkodott a családélet alakítójaként megjelenő egykori szereplők emlékeze¬
tére."
A hazai etnográfusok az 1950-es évektől gazdag anyagot gyűjtöttek össze
a születésről, a házasságról, a különböző korcsoportokról (az ehhez kötődő
szokáshagyományokra koncentrálva), valamint a nemi szerepekről és a sze¬
relmi életről is. S bár egy-egy szerző ahagyományok és a változások dinami¬
kájának vagy a megfigyelt jelenségek szocioökonómiai kontextusainak vizs¬
12 Hareven, T. 1991. 120, Tomka B. 2009. 122.
1% Mitterauer, M. 1983, Löfgren, ©. 1982. 102-104.
1% Reay, B. 1996.