Page 56 [56]
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben e 55
A hazai történeti etnográfia azonban nem ebbe az irányba fordult. Miköz¬
ben ugyanis az európai (skandináv) etnológia arra hívta fel a figyelmet, hogy
a történeti demográfia által használt, a mindenkori hatalom (és a bürokrácia)
szempontjai szerint készülő összeírások a falusi életnek csupán egyoldalú,
háztartás-centrikus ábrázolását tették lehetővé, és ezzel szemben a családszer¬
vezetet, a családi-nemi szerepeket és erkölcsöt vagy a házasságot megelőző
gazdag rítus- és szokásrendet is a táji és ökológiai adottságokkal, továbbá a fal¬
vak társadalmi rétegződésével összefüggésben vizsgálta," a magyar népraj¬
zosok inkább a történeti demográfia fogalmait és forrásait adaptálták, és a csa¬
ladszerkezet tipologizalasara torekedtek.'” Vagy miközben a történészek újabb
generációi az önéletrajzokat és az interjúkat az egykori szereplők az egyéni és
kollektív emlékezeti módok által szabályozott, ám mégiscsak saját tapasztala¬
tainak megismerésére használták, illetőleg családi történetük, identitásuk
megteremtésének , eszközeként" elemezték, addig a születésre, a házasodás¬
ra, a nemi életre, agyermekek nevelésére vagy a rokonságra is kiterjedő hazai
néprajzi kutatások a visszaemlékezéseket jórészt a homogén paraszti világ
vagy a szokások forrásainak tekintették.
Vajon lehetséges-e az adatközlők különböző múzeumok adattáraiban őr¬
zött vagy az elmúlt évtizedek tanulmányaiban közölt emlékezéseinek az előb¬
bi szempontok szerinti (antropológiai) olvasata, amikor tehát a tágan értelme¬
zett családélethez kötődő cselekvéseket és interakciókat, érzelmeket és gon¬
dolkodásmódokat, szokásokat és rítusokat s azok jelentését próbáljuk akként
bemutatni, ahogyan azt maguk a résztvevők, az etnográfusok közreműködé¬
sével megalkották. Ám az így feltett kérdésekre keresett válaszok nem nélkü¬
lözhetik az emlékezési és elbeszélésmódok, valamint a narratívák nyelvi-ret¬
orikai vizsgálatát sem, ami az élmények és tapasztalatok kapcsolatáról és talán
arról is elárulhat valamit, hogy lehetnek-e , igazak" a felidézett történetek.
A NAGYCSALÁD NARRATÍVÁI
Említettem, hogy a Ganzes Haus-ideológia hosszú ideig elsőszámú értelme¬
zési kerete volt a néprajzi kutatásoknak, kezdjük ezért a nagycsaládra vonatko¬
zó emlékek felidézésével. Morvay Judit 1954-ben és 1955-ben gyűjtötte anyagát
a mátraaljai palóc falvakban (Bodonyban, Mátraderecskén, Mátraballán, Ma¬
conkan és Nagybatonyban), azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az asszonyok
74 Löfgren, O. 1984. 447-448.
15 Példäul Laczkovits E. 1993. 569-579.