Page 54 [54]
OCR
CSALÁD, HÁZTARTÁS, ROKONSÁG A PARASZTI EMLÉKEZETBEN ove A család, a háztartás és a rokonság a falusi társadalmak kutatásának egyik legkomplexebb témaköre, ennek megfelelően több tudományterület (például a szociológia, a szociálantropológia, az etnográfia) tartja létjogosultnak vizsgálatát, különféle: a saját társadalom- vagy kultúrafelfogásának megfelelő módszertant kialakítva. Hasonlóképpen, a család történeti kutatása mutatja talán a legszemléletesebben a folyton változó megközelítések sokszínűségét, a történeti demográfiától a mentalitástörténeten, a new social historyn és a new cultural historyn keresztül a mikrotörténetig. Historiográfiai áttekintésre ezúttal nem vállalkozhatunk, ? csupán a néprajztudomány szemléletéről szólunk röviden. Az etnografia atyjanak nevezett Wilhelm Riehl a 19. században természetes módon kapcsolta össze az állam és a társadalom stabilitását a paraszti törzscsalád szilárdságával, amit hierarchikus és patriarchális struktúrája, a családfő megkérdőjelezhetetlen hatalma és tekintélye, valamint a törzsörökléssel biztosított osztatlan vagyona szavatol. Ezenkívül a hagyományok generációról generációra történő átadása, aminek a feltétele, a városi individualizálódó középosztályi és munkáscsaládokkal ellentétben, a nagyszülők, szülők és gyermekek, valamint a cselédek életközössége."" E szociálkonzervatív társadalompolitika szolgálatába állított családkoncepció befolyásolta hosszú ideig a hazai néprajzi leírásokat is, ami az 1930-as évek terepmunkája során a család Alfred Vierkandt- és Richard Thurnwald-féle, általános érvényűnek tekintett, az előbbiekkel rokon fogalmával egészült ki: a nagycsalád olyan rokonsági csoport, mely közösen települt több nemzedéket, köztük házas gyermekeket foglal magába, és közös tulajdonú birtokon, a családfővel az élén, együtt gazdálkodik."" 19 Läsd peldäul Hareven, T. 1991. 95-124, Husz I. 2000. 81-104. 10 Schlumbohm, J. 2009. 81-85. 171 Hajnal István 1936-ban ezt úgy értékelte, hogy amit Vierkandt az egyszerű közösségekről, a családról mond, az csupán , az etnográfiai tények némi lélektani analízise a társadalmasodás objektív struktúrájának módszeres vizsgálata nélkül." Fél E. 1941. 100, Glatz F. (szerk.), 1993. 169.
