Seite 54 [54]
CSALÁD, HÁZTARTÁS,
ROKONSÁG A PARASZTI EMLÉKEZETBEN
ove
A család, a háztartás és a rokonság a falusi társadalmak kutatásának egyik
legkomplexebb témaköre, ennek megfelelően több tudományterület (például
a szociológia, a szociálantropológia, az etnográfia) tartja létjogosultnak vizs¬
gálatát, különféle: a saját társadalom- vagy kultúrafelfogásának megfelelő mód¬
szertant kialakítva. Hasonlóképpen, a család történeti kutatása mutatja talán
a legszemléletesebben a folyton változó megközelítések sokszínűségét, a tör¬
téneti demográfiától a mentalitástörténeten, a new social historyn és a new cul¬
tural historyn keresztül a mikrotörténetig. Historiográfiai áttekintésre ezúttal
nem vállalkozhatunk, ? csupán a néprajztudomány szemléletéről szólunk rö¬
viden.
Az etnografia atyjanak nevezett Wilhelm Riehl a 19. században természetes
módon kapcsolta össze az állam és a társadalom stabilitását a paraszti törzs¬
család szilárdságával, amit hierarchikus és patriarchális struktúrája, a családfő
megkérdőjelezhetetlen hatalma és tekintélye, valamint a törzsörökléssel bizto¬
sított osztatlan vagyona szavatol. Ezenkívül a hagyományok generációról ge¬
nerációra történő átadása, aminek a feltétele, a városi individualizálódó közé¬
posztályi és munkáscsaládokkal ellentétben, a nagyszülők, szülők és gyerme¬
kek, valamint a cselédek életközössége.""
E szociálkonzervatív társadalompolitika szolgálatába állított családkoncep¬
ció befolyásolta hosszú ideig a hazai néprajzi leírásokat is, ami az 1930-as évek
terepmunkája során a család Alfred Vierkandt- és Richard Thurnwald-féle, ál¬
talános érvényűnek tekintett, az előbbiekkel rokon fogalmával egészült ki:
a nagycsalád olyan rokonsági csoport, mely közösen települt több nemzedéket,
köztük házas gyermekeket foglal magába, és közös tulajdonú birtokon, a csa¬
ládfővel az élén, együtt gazdálkodik.""
19 Läsd peldäul Hareven, T. 1991. 95-124, Husz I. 2000. 81-104.
10 Schlumbohm, J. 2009. 81-85.
171 Hajnal István 1936-ban ezt úgy értékelte, hogy amit Vierkandt az egyszerű közösségekről,
a családról mond, az csupán , az etnográfiai tények némi lélektani analízise a társadalma¬
sodás objektív struktúrájának módszeres vizsgálata nélkül." Fél E. 1941. 100, Glatz F. (szerk.),
1993. 169.