Seite 51 [51]
50 e Eltűnt falusi világok
ELETRAJZOK GYŰJTÉSE
Az életrajzi adatok gyűjtésére és az életpályák interpretációjára már az első
közösségtanulmányok figyelmet fordítottak. Robert Redfield klasszikussá vált
munkájában a , tipikus életrajz" eseményeinek rögzítését javasolja, ami egya¬
ránt alkalmas egy-egy életszakasz, valamint az ökológiai rendszereket és a
társadalmi struktúrákat alkotó egyének , élettapasztalatainak" és elvárásainak
megismerésére és azok általánosítására is." A , népélet" kutatását maga mö¬
gött hagyó s a szociológiai módszerek és a kultúratudományos elméletek felé
tájékozódó európai, mindenekelőtt a német néprajztudományban az 1970-es
években lesz hangsúlyos nemcsak a falusi, hanem a munkás élettörténetek
gyűjtése és a kultúra részeként történő értelmezése.
Magyarországon a népi kultúra kutatása és az aktorok e közösségi kultúra
közvetítőinek minősítése akadályozta hosszú ideig az életrajzok (életinterjúk)
készítését." A két világháború között legfeljebb a Kemsén kutatók írásaiban
bukkan fel egy-egy család visszaemlékezések alapján összeállított genealógi¬
ája, továbbá a szociológiával érintkező társadalomnéprajz kedvelt témája, a
családtípusok vizsgálata vezetett a családtörténetekhez. Fél Edit a , kikérdezés
és a megfigyelés" módszerével mutatott be martosi és marcelházi nagycsalá¬
dokat,§ ami nem csupán a szerkezeti-funkcionális működésükre, hanem a
személyes diszpozíciókra is kiterjedt."? Ez az átányi kutatásban folytatódott,
és az idős parasztok több generációra terjedő élettörténeteinek feljegyzése és
a tervezett kiadása jelzi, hogy Fél Edit a struktúráktól egészen hamar az egyé¬
nek tapasztalati világa, a személyes történelmek, az életpályák alternatívákat
kínáló kulturális kontextusai, valamint narratív élettörténetté formálása felé
fordult. Pályája összegzésekor ezt így fogalmazta meg: , A parasztemberek és
egyes családok történetén keresztül kívántam érzékeltetni az élettapasztala¬
toknak, az átélt történelemnek, a közösség által vallott értékek többé vagy ke¬
vésbé sikeres megvalósításának alternatíváit és különféle visszatekintő meg¬
fogalmazasait.”"°
A paraszti biografiak masik, a hazai néprajztudomanyban sokkal elterjed¬
tebb típusa a kultúra bármely eleméhez hasonlóan gyűjtött és a néprajzi ada¬
12 Redfield, R. 1989 (1956). 52-65.
16 A folklórkutatáshoz kapcsolódó életrajzi módszerről nem szólunk. Vö. Küllős I. (szerk.)
1982.
164 Igaz, az , adatközlők nem értek rá a gyűjtővel leülve beszélgetni, ezért el kellett őket ki¬
sérni a munkájukba, és aközben lesni el a szükséges adalékokat." Fél E. 2001 (1944). 88.
15 Részletesebben Mohay T. 2000. 760-790.
166 Fe] E. 2001 (1987). 386.