Oldal 42 [42]
Etnográfia —a nemzeti (népi) emlékezettudománya " 41
ben egyetemi hallgatók (köztük természetesen munkás származású fiatalok),
népi kollégisták, középiskolások és más, önkéntesen csatlakozók is részt vet¬
tek, majd az 1950-es évek elején indult a társadalmi néprajzi gyűjtés mozga¬
lom, és írták ki azokat a pályázatokat, melyek mindenekelőtt a téeszek kultu¬
rális életének vizsgálatát, továbbá a , forradalmi hagyományok": például az
agrármozgalmak vagy a Tanácsköztársaság emlékeinek, ezenkívül egy-egy
régió folklórjának és népszokásainak gyűjtését szorgalmazták. S a munkába
immár a parasztságból származó önkéntesek vagy a balassagyarmati járásban
például a , pártbizottságokkal és a tanácsokkal egyetértésben", a népnevelők
is bekapcsolódtak."
Aligha lehet vitatni, a tiszaigari program a szocializmus , falusi építését"
kívánta támogatni, és eredményeit népszerűsíteni."§ A kampányszerű és
a , kulturális forradalmunk és művészeti tönegmozgalmunk" szolgálatába
állított szakmai és önkéntes gyújtómunkával pedig a politikai hatalom a népi
kultúra és a néphagyomány újrateremtésére, illetve ideológiai áthangolására
tett kísérletet, mely részint a szocialista kultúra stilizációjává válik, részint
(a történetírás fordulatához hasonlóan) a függetlenségi, valamint a forradal¬
mi-tömegmozgalmi hagyományok feltalálásának az eszköze."
A gyűjtők számára minden bizonnyal nem tudatosultak a terepen végzett
munka ezen kontextusai (ritka kivételként a világháború előtt szocializálódó
folkloristát, Dömötör Sándort említhetjük, aki 1961-ben úgy fogalmaz, hogy
a ,legtöbb néprajzi kutatónak eszébe sem jut, hogy ő maga is a hagyomány
folyamatában él, cselekvő részese annak, és a kutatások törvényszerűségei
a ma alakuló kultúrára is" hatnak); " ahogyan az írott és orális források hasz¬
nálatának sem alakultak ki egységes, episztemológiailag végiggondolt mód¬
szerei. Az 1970-es évek elején a néprajzi jelenkutatásról zajló diskurzusban
Sárkány Mihály az , etnográfiai jelen" alatt az adatközlők , emlékezetével el¬
7 A Magyar Néprajzi Társaságnak önkéntes gyűjtő szakosztálya alakult. Morvay P. 1953.
395-398, Manga J. 1955. 587-591.
125 A megrajzolt kép a hatalom számára mégsem volt elfogadható, ezért a kötet nem jelenhe¬
tett meg. De az 1945 utáni korszak a csupán 1997-ben kiadott szövegből is hiányzik.
Kardos L. 1997.
A II. világháború után még folytak viták a népi kultúra jellegéről és átalakulásának lehe¬
tőségeiről, és az etnográfusok között is voltak olyanok, akik a művelődéspolitika beavat¬
kozása nyomán, a nemzeti helyett immár , közkultúrává" válásának különböző alterna¬
tíváit vetették fel. A folklorista Péter László úgy véli, hogy a bomló , népkultúra" változhat
a populáris, azaz a munkáskultúra irányába, vagy pedig alkalmi (, paraszt") elemeitől
megszabadítva és alkati (, mély" vagy , népi") elemeit , művészi módon továbbfejlesztve,
a társadalom szellemi életének fő anyagává" tehető. Péter L. 2005 (1948). 106-107.
130 Dömötör S. 1961. 86-88.
12
©