Seite 31 [31]
OCR
30 e Eltűnt falusi világok Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem tudatos, mint inkább ösztönös kutatói gyakorlatot jelentett, és Györffy nyilvánvalóan jobban ismerte a nemzeti romantika óta a néprajzosok közreműködésével mitizálódó Alföld-toposzokat,"! mint a szellemtörténetnek az élményről vallott felfogását a tudományos megismerésben. Ráadásul a múlt empirikus tapasztalata összhangban volt a tudományszak historicizmusával: a múlt nem más, mint a jelen előtörténete, amelyben a nemzeti kultúra karaktere kiformálódik.? S így jut el Györffy az aratásról és a cséplésről írt tanulmányában a magyarság keleti örökségét igazoló ázsiai típusú alföldi mezőgazdálkodás, valamint az ezzel harmonizáló , állattenyésztő nomád életmód" téziséhez.? Györffy István a népi hagyományok gyűjtését nem csupán a magyarság őstörténetének megismeréséhez, hanem a nemzeti műveltség és a nemzetfogalom újrakanonizálásához is felhasználta. 1939-ben jelent meg A néphagyomány és a nemzeti művelődés című munkája, mely a nemzet alapítását az ősi múltba helyezi (az , igazi szervező, vagyis nemzetalakító nép Ázsia pusztáin az állattenyésztő nomád""), folytonosságát pedig a néphagyomány biztosítja. (Ezzel szemben, miként fogalmaz, , sem a magyar történelem, sem a magyar nyelv nem bizonyult nemzetfenntartö hagyomanynak.”) S ehhez még hozzafűzi, hogy az írásbeliség módot ad arra, hogy a hagyományainkat ne csak szájról szájra terjesszük. A lejegyzett hagyomány is átöröklődik az utánunk jövő nemzedékre, de ha az élők emlékezetében nem marad meg, akkor az élettelen hagyomány, melynek már nincs meg az a hatalmas, életkormányzó ereje, mint az élő hagyományoknak. "95 E figyelemre méltó érvelés és a szerző hivatkozása a magyarság lelki egységére a nemzet 1930-as évekbeli szellemtörténeti értelmezésével rokonítható, °! Ennek erősítésében a Nagykunsági Krónika megírásával maga is részt vett, és a kötet az etnográfus szakmát messze meghaladó, máig tartó népszerűségének okai között éppen az élményszerűséget: a szilaj pásztorok, a , rétes emberek", a kuruzslók és a boszorkányok világának színes megelevenítését, továbbá a Bácskába települt kunságiak (a , mi emigránsaink") megörökítését emeljük ki, ami a romantikus nemzeti azonosságtudat lokalitásban megőrzött hatóerejét is jelzi. (1922 után a művet 1941-ben, 1955-ben, 1984-ben és legutóbb a Nagykun Hagyományőrző Társulás gondozásában 2009-ben adták ki. A Györffy István nevét viselő karcagi múzeum 1993 és 2009 közötti állandó kiállítása ugyancsak a Nagykunsági Krónika címet kapta.) 972 Kaschuba, W. 1996. 124. » Kösa L. 2001. 126-127. 9 "Kiemelés az eredetiben. 5 Györffy Gy. 1993 (1939). 7-8.
