Oldal 16 [16]
Bevezetés —célok, módszerek, előzmények " 15
az Önrekrutáció és főként a földtulajdon hiánya miatt a mezőgazdasági mun¬
kásokat egységes csoportnak minősíti (és ezért jogosultabbnak tartja a , mun¬
kásosztály" terminust, mint a városi munkásság esetén), az egykori szereplők
saját társadalmi környezetükről alkotott képének, klasszifikációjának (az , osz¬
tályok nyelvének") kontextusról kontextusra módosuló, nagyfokú változa¬
tosságát igazolja.? Igaz Reay, Zonabendhez hasonlóan, a közölt interjúszö¬
vegek textuális elemzését nem végezte el.
A történészeket nemcsak a világszerte gyarapodó Oral History archívu¬
mok és a témáikhoz készített interjúk vezették az (inkább az egyén szintjén
megragadható) emlékezet problémájához, hanem régóta foglalkoztatja őket
annak , társadalomtörténete" is. Peter Burke az emlékezet létrejöttének, sze¬
lektálásának és a felhasználás korszakról korszakra változó kulturális és po¬
litikai céljainak vizsgálatát érti ez alatt, és a Pierre Nora szerkesztette kötetso¬
rozatra utal, amely az emlékezet anyagi, szimbolikus és funkcionális tartal¬
makat egyesítő , helyeit" veszi lajstromba, melyek a jelenben továbbélő múlt
értelmezéseit segítik (a Bibliotheque nationale-töl a Kommünärok falan ät
A büszke ló című paraszti visszaemlékezésig)."" Nincs lehetőségem e több év¬
tizedes munka tartalmi gazdagságának bemutatására, csupán Nora - a te¬
mánkhoz kapcsolható - gondolatára utalok. Szerinte a 19. század végén, a fa¬
lusi világ ,összeomlásának idején került középpontba az emlékezet", majd
Franciaországban a II. világháború utáni gyors iparosodás és urbanizáció
a parasztság - e ,,par excellence emlékezetk6zésség” —, valamint teljes hagyo¬
mányrendszerek eltűnését eredményezte? (ez foglalkoztatta Zonabendet is),
ami az országot a , maga nagyon hosszú középkorához fűző... köldökzsinór"
elszakítását jelentette." S ez a hiány ad magyarázatot a falusi múlt iránt a tra¬
dicionalizmus részeként megélénkülő érdeklődésre."
Nem áll ettől az érveléstől távol Reinhart Koselleck véleménye, aki a törté¬
neti idők szemantikájáról írt művében szintén hivatkozik az európai paraszt¬
ság múltjára. Szerinte a 19. század előtti paraszti munka a , természet körfor¬
gásába" illeszkedett, a gazdálkodás technikái generációról generációra örök¬
lődtek, ezért az ebben a világban felmerülő várakozások , teljes egészében az
elődök tapasztalataiból táplálkoztak, melyekre aztán az utódok is ugyanúgy
szert tettek." A változások, ha voltak, olyan lassan zajlottak, hogy a korábbi
3 Reay, B. 1996. 133-155.
3 Nora, P. 2010. 28-32, Burke, P. 2001. 6.
5 Nora statisztikai adatokat is közöl: a II. világháború utáni években a mezőgazdaságban
dolgozók aránya közel 50%, ami 1975-re 10% ala csökkent.
% E szép metaforät Nora Jacques Le Gofftöl vette at.
7 Nora, P. 2007. 35-38.