Oldal 14 [14]
Bevezetés —célok, módszerek, előzmények " 13
A szociológusok körében nem merült feledésbe, hogy végső soron az indi¬
viduum emlékezik, és az 1960-as években az egyéni életpályák, illetve a bio¬
grafikus emlékezet vizsgálata (más társadalomtudományokhoz hasonlóan)
fenomenológiai perspektívát kapott. Peter Berger a szociológiát népszerűsítő
munkájában úgy érvel, hogy a saját élettörténetünk megalkotása folytonos új¬
raértelmezések sorozata, ami változó társadalmi helyzetünk és szerepeink,
kapcsolataink, valamint világszemléletünk szerint, azaz más-más nézőpont¬
ból történik. (Az életrajzi emlékek a nagy társadalmi és politikai átalakulások
nyomán is módosulhatnak, és az új értékrendekhez, a normatívvá váló be¬
szedmödokhoz [diskurzusokhoz] igazodhatnak.) Ez a szemlelet a szemelyes
múlt változékonyságának és konstruktív természetének gondolatához vezet,
továbbá ahhoz, hogy az önazonosságot (vagy énképet) ne egységes és szilárd
karakterűnek, mint inkább élethelyzetről élethelyzetre változó folyamatnak
(identifikäciönak) tekintsük.?
Nem áll ettől távol a kognitív szociológia neves képviselőjének, Eviatar Ze¬
rubavel felfogása. A , mnemonikus szocializáció" fogalmát használja a társa¬
dalmi környezet szerepének hangsúlyozására, vagyis az egyén különböző
mnemonikus közösségek (család, munkahely, etnikai csoport, nemzet) tagja¬
ként újabb és újabb emlékezeti hagyományokat sajátít el, ezáltal több minden¬
re ,emlékszik", mint amit személyesen tapasztalt vagy átélt." Halbwachs el¬
gondolásának hosszan tartó hatását és a modernizáció evolúciós teóriájához
igazítását példázza Anthony Giddens 1996-ban megjelent írása. A , tradicio¬
nális" társadalmakban az emlékezet a hagyomány által szervezett aktív, kö¬
zösségi folyamat, a múltnak orientáló hatása van a jelenre és a jövőre is, míg
»mapjaink” fejlett tarsadalmaiban — mondja a szerző - a lokális közösségek
végső felbomlásának, valamint a „kis- &s anagyhagyomäny” közötti különb¬
seg eltünesenek lehetünk tanui.”° Ez nem jelenti azonban a helyi szokäsok tel¬
jes felszámolását, inkább a burjánzó , tradicionalizmus" keretében ereklyévé,
, élő múzeummá" válását."
A történészek a parasztság, illetve a népi kultúra kutatása során hosszú
ideig azzal a problémával szembesültek (és nem csak a középkorra vonatko¬
zóan), amit Georges Duby szemléletesen úgy fogalmazott meg, hogy a
# Berger, P. 1963. 54-65.
24 Zerubavel, E. 1996. 283-300.
5 Ezeket a fogalmakat Robert Redfield használta az 1950-es években a szóbeli és az írott
hagyomány megkülönböztetésére.
2% Giddens, À. 1994. 56-109.