OCR
A DRÁMA GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK ALAPELVEI ur rendelkező emberek, és a tanár feladat az, hogy lehetővé tegye, hogy használják vagy éppenséggel vizsgálják saját élményeiket, tapasztalataikat. Egyfajta partnerséget fogalmaz meg Heathcote, ami azon alapul, hogy a felek kölcsönösen komolyan veszik egymást. Életkortól függetlenül figyelembe kell venni a meglévő tapasztalatot, tudást, a kérdéseket, a véleményeket, és azt, amit a gyerekek vagy fiatalok megértenek egy-egy folyamat során. Hiszen akkor tudja valaki saját magát komolyan venni, ha mások is komolyan veszik őt. Jó önértékelő kérdés lehet a tanár számára a tantermi dráma végén, hogy teremtett-e lehetőséget a diákok számára, hogy a vizsgálódás részéve tegyék a saját tudásukat, tapasztalataikat? Akár azt is megkérdezheti magától a tanár, hogy ő maga értett-e meg valami újat az óra folyamán? Hiszen az olvasztóüst paradigma szerint közös kavargatásról és közös megértésről van szó. FOKOZATOSSÁG Többféle területen érdemes a fokozatosság elvét követni az osztálytermi dráma megvalósításánál. Egyrészt olyan léptékben kell a kihívásokat vállalnia a tanárnak, amik nem teszik őt nagyon bizonytalanná, ugyanakkor érdemes kilépni a komfortzónából, fontos új dolgokkal próbálkozni, különben unalmassá válna a tanítás. Ha a tanár épp ismerkedni kezd a drámával, akkor már az is izgalmas lehet, ha kipróbál két-három tevékenységet összefűzve. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok is, meg a tanár is reflektáljon a történésekre, és aztán legközelebb újabb, nagyobb lépést tegyenek. Ha tapasztalt dr-ámatanárról van szó, akkor érdemes olyan struktúrát vagy munkaformát keresni, ami új és termékeny kihívást jelenthet. A diákok nézőpontjából is szempont a fokozatosság. Ha egy csoport számára új forma a dráma, akkor hasznos teret engedni annak, hogy kialakítsák a viszonyukat hozzá, kitapasztaljanak különböző munkaformákat, megtalálják azt, hogy ők miként befolyásolhatják a kereteket. A drámára történő szocializáció során segít a tanár és a diákok közötti nyílt kommunikáció. Már annak a megkérdezése is tanulságos lehet, hogy mit találtak nehéznek, és mi volt számukra jö a drämäban. A fokozatosság az órai tevékenységek sorrendjének, felépítésének tervezési szempontjaként is alapvető. Kezdő drámás csoport esetében például mindenképp érdemes a megszokott órai tevékenységekkel indítani, és fokozatosan elmozdulni a cselekvőbb, alkotóbb feladatok felé. Ugyanígy lehet fokozatosság abban is, hogy milyen jellegű aktivitást vár egy csoport tagjaitól a dráma. Először lehet, hogy csak egyetlen szót kell mondaniuk, vagy egy mozdulatot kell tenniük, és innen lehet haladni lépésenként a komplexebb, nagyobb aktivitást igényló tevékenységek felé. +88 +