Page 76 [76]
5. ÁTHELYEZÉS MÁS KONTEXTUSBA
Az improvizációnak nem célja, hogy megoldást találjon a helyzetre, inkább a
lehetőségek megbeszélése a fontos. Az igazgató igazán tanácstalan lehet azzal
kapcsolatban, hogy egyáltalán mi ez. Egy segélykérés? Vandalizmus? Ki írhatta?
Biztos, hogy valamelyik diákunk volt? Mit gondolnak majd róla a diákok? Mit
szólnak majd a városban, ha ez kitudódik? Hívjuk a rendőrséget? Vagy egysze¬
rűen festessük le gyorsan?
Fontos, hogy a tanár se előre, se a játék közben ne árulja el a résztvevőknek,
hogy egy Petöfi-verssel foglalkoznak! Ha az improvizáció során a résztvevők
felvetik, hogy ez egy vers, akkor az egyáltalán nem gond. Az igazgató nyugodtan
lehet bizonytalan a kérdésben.
A tanároknak persze az óráikra kell menniük, így nem lehet végtelen az egyez¬
tetés. Nem is cél az, hogy bármelyik megoldásban megállapodjon a csapat, hiszen
ez az igazgató felelőssége, nem a tanároké. Az improvizáció zárásaként az igaz¬
gató arra kéri a tanárokat, hogy segítsenek kideríteni, ki írhatta a graffitit a falra,
beszéljenek egy-egy olyan diákkal, aki tudhat valamit.
Általános tapasztalat, hogy tanárok és szülők szerepébe nagyon könnyen tud¬
nak belépni a gyerekek, ezért sem igényel hosszas szerepépítést ez az improvizá¬
ció. Az igazgató szerepében nyugodtan alkalmazkodhat a játékvezető a csoport
dinamikájához, és engedheti, hogy az elhangzó érvek, gondolatok befolyásolják
a szerepet. Ha segíti a csoport aktivitását, akkor játszhat provokatívan határo¬
zott igazgatót, vagy ha visszahúzódó, csöndes csoportról van szó, akkor éppen
roppant bizonytalan vezetőt.
Egészcsoportos állókép: , Míg a tanáriban zajlott a beszélgetés, addig az iskolába
folyamatosan érkeztek a diákok. Futótűzként terjedt a hír a falon lévő írásról
a diákok között. A becsöngetés előtt szinte az összes diák kint volt az udvaron.
Készítsünk arról egy állóképet, hogy az iskola diákjai hogyan reagáltak erre a szö¬
vegre." Az állókép létrehozásához hasznos, ha a tanár kijelöli a teremben, hogy
melyik falon van a felirat, amit itt újra felolvashat. A diákok egyesével állhatnak
be a képbe, és testhelyzetüket megtartják, amíg mindenki be nem áll. Amikor
elkészül a teljes állókép, akkor a tanár megkérdezheti, hogy mik lehetnek azok
a mondatok, amik elhangoznak a diákok között. Akinek van erről ötlete, az ki
is hangosíthatja, amit az általa megjelenített diák éppen mond. Ha elhangzott
néhány mondat, akkor a tanár megkérdezheti, hogy mik lehetnek azok a mon¬
datok, amiket magukban gondolnak a diákok, de nem mondanak ki. Érdemes
ezeket is meghallgatni, és aztán feloldani az állóképet.
Ugyan egy elképzelt iskola diákjait játsszák a résztvevők, ez mégis igen közel
áll a hétköznapi helyzetükhöz. Ezért is különösen fontos, hogy a játékvezető
végig a szerepre hivatkozzon: , Mit gondol magában az a diák, akit te játszol?"
75 s