Oldal 75 [75]
STRATÉGIÁK A NARRATÍVÁK DRAMATIKUS FELDOLGOZÁSÁRA
perccel az első óra kezdése előtt a tanáriban. Rövid egyeztetés után a tanár
arra kéri a résztvevőket, hogy lépjenek az iskola pedagógusainak a szerepébe.
Az improvizációt a tanár állóképből indítja, az iskola igazgatóját játssza majd.
Ha még az improvizáció előtt felmerül bármilyen kérdés az iskolával kap¬
csolatban, akkor abban hasznos közösen megegyezni. Fontos észben tartani,
hogy ez egy fiktív iskola, aminek jó híre van a városban, szinte ennyi az összes
kötöttség. Ez persze nem jelenti azt, hogy csupa elkötelezett, kedves tanár jár
ide, a résztvevőknek hagyjuk meg a szabadságot, hogy maguk döntsék el, milyen
tanárokat akarnak játszani.
Improvizált gyűlés tanári szerepbelépéssel: Egy hétfő reggel, az első óra előtt tíz
perccel kezdődik a játék. A jelenet indulhat állóképből, amiben mindenki azt
jeleníti meg szoborként, amit az általa játszott tanár éppen csinál. Az igazgató
szerepében lévő tanár indítja a játékot: , Nagy baj van kollégák! Ma reggel szólt
a gondnok, hogy a hétvégén valaki graffitit fújt az udvar egyik falára." Az igaz¬
gató elmondja, hogy nem lehet tudni, hogy ki volt, mert pont azon a falon van
a szöveg, amit nem lát a biztonsági kamera. Ráadásul elég különös a szöveg, és
ezért nagy kérdés, hogy mit csináljon vele az iskola. Az igazgató egy papírról fel¬
olvassa a szöveget, majd körbeadja a cetlit, amin a következő szöveg szerepel:
Keresztúton állok,
Merre tartsak?
Ez kelet felé visz,
Az nyugatnak.
Akármerre megyek,
Mindegy nekem,
Mindenütt szomorú
Az életem.
Mért nem tudom, hol vár
A halál rám?
Hogy egyenesen azt
Választhatnám!,!?!
13
Petőfi Sándor: Keresztúton állok..., in Petőfi Sándor: Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest,
Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalat, 1974,
https://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184401.htm#15 (Letöltés: 2020. szeptember 12.)
+ 7A +