Page 69 [69]
OCR
STRATÉGIÁK A NARRATÍVÁK DRAMATIKUS FELDOLGOZÁSÁRA 2. ELŐZMÉNY LÉTREHOZÁSA David Davis egyik drámája kiváló példa arra a stratégiára, amely az előzmény létrehozásával nyit teret egy szöveg megélt megértésére. Davis nem irodalmi szöveggel dolgozik, hanem egy svájci idegszanatórium orvosának írt, 1894-es levél szövegéből indul ki." A levelet egy olyan történeti kutatás tárta fel, amely különböző dokumentumok alapján valószínűsíti, hogy a 19. század végén sok fiatal arisztokrata vagy felső középosztálybeli lányt bélyegeztek tébolyultnak és zártak el szanatóriumokba, csak azért, mert nem egyezett a saját társadalmi szerepükről alkotott véleményük a családjukéval. A levelet egy fiatal lány apja írja aszanatórium vezetőjének, Dr. Binswangernek arról, hogy miről fogja majd megismerni őt és lányát a vonatállomáson, amikor elviszi, hogy átadja kezelésre a magas, csinos, fekete szemű lányt. Davis azt kéri a 4-6 fős csoportokra bontott osztálytól, hogy a levelet fordítsák át jelenetté. Mutassák meg, hogy miként adja át a mit sem sejtő lányt az apja a szanatórium munkatársainak. A jeleneteket megosztják egymással a csoportok, majd Davis újabb szempontokat kínál nekik, hogy a szituációkba több olyan elemet építhessenek, amely a jelentésteremtésre gazdagabb teret nyit. Ilyen például a tárgyak, a tér és a nyelv kreatív használata. Davis a cselekvések jelentésrétegeinek tudatosabb alkalmazása érdekében megosztja a diákokkal az öt szinttel kapcsolatos rendszert, amiről a második fejezetben volt szó. A jelenet megalkotásához műhelymunkaszerű folyamat zajlik, amelynek legalább annyira célja, hogy tudatositsa a drama eszköztárát a résztvevőkkel, mint az, hogy erőteljes jelenetek készüljenek. A vasútállomás-jelenethez kapcsolódó alkotómunka a következő improvizációnak az előkészítése is egyben. Davis a jelenetek elkészítése után párokra bontja a csoportot, és azt kéri tőlük, hogy improvizáljanak egy az apa és a lánya között játszódó korábbi helyzetet. Ez a szituáció volt az utolsó csepp a pohárban (a fikció szerint), ami után az apa eldöntötte, hogy lányát az intézménybe záratja. Davis nagyon részletesen leírja a szituáció körülményeit a résztvevőknek: az anya halála után rendezett első társasági esemény zajlik a családi házban, amire fontos vendégek érkeznek, és az apa szeretné, ha a lánya töltené be a háziasszony megüresedett helyét. A lányt a szobájában várja a kimondottan erre az alkalomra vett díszes ruha. A lány viszont egyáltalán nem szeretne az eseményen részt venni, helyette inkább az istállóban van, ahol éppen a lovasszerszámokat készíti elő, hogy másnap korán reggel, inasok segítsége nélkül, egyedül hajtsa ki a hintót a család ismerőseihez. 125 Davis: Imagining the Real, 70-75. +68 +
