Page 61 [61]
STRATÉGIÁK A NARRATÍVÁK DRAMATIKUS FELDOLGOZÁSÁRA
rendszerekben, hogy valamilyen szempontot kínáljanak a sokféle dramatikus
tevékenység megkülönböztetésre és értelmezésére. Bolton angolul 1979-ben,"
magyarul 1993-ban"" megjelent könyvében például elsősorban a tevékenység
formájából indul ki, és annak céljai mentén osztalyozta a dramaformakat A-tól
D-ig. A tanitasi drama [Drama in Education] elméleti keretrendszerének megte¬
remtése közben azt vizsgálta, hogy milyen dramatikus tevékenységformákból áll
össze az, amit akkor komplex drámának nevezett. Két évtizeddel később Bolton
más szempontot állított a rendszerezés középpontjába. Ekkor a résztvevők köz¬
reműködésének módja szerint rendszerezte a drámát: saját céljaként is azt jelölte
meg, hogy a résztvevők alkotóként is működhessenek a fikcióban. Bolton két ka¬
tegóriarendszere nem érvényteleníti egymást, ugyanakkor érzékelhetővé teszik,
miként változtak a szerző prioritásai. Bolton megközelítéseitől jócskán eltérő,
de gyakran használt szempont, amikor a tevékenységek által fejlesztett készségek
szerint osztályozzák a gyakorlatokat, drämajätekokat a tägabb drämapedagö¬
gia területén." Jóval szűkebb területet, a tanítási drcjáma különböző modelljeit
rendszerezi Kaposi László. Ő a tanítási dráma tervezése szempontjából fontos
tényezők szerint bontja négyféle modellre a tanítási drämäkat. Megkülönbözteti
a központi figura köré szervezett drámát, a csoportra épülő drámát belső problé¬
mával, a csoportra épülő drámát külső problémával és az akvárium-drámát.""
A következőkben némileg eltérek a fenti megközelítésektől, és aszerint csopor¬
tosítom majd a tantermi drámát, hogy milyen alapvető szempontokból, megkö¬
zelitésekbôl indulhat el a tanar a drama tervezésekor, milyen problémát állíthat
a gondolkodás fókuszába. Ez a kategorizálás nem kíván rendet tenni a dráma
sokszínű világában. Inkább az a célom, hogy általánosabb stratégiákat fogal¬
mazzak meg, amelyek mentén feldolgozhatóvá válnak a történetek. Azt mutatom
be, hogy hányféle megközelítésből lehet elindulni, ha egy történetből, szövegből
osztálytermi drámát akar létrehozni a pedagógus.
Egy elkészült, zárt műalkotásnál fontos kérdés, hogy miként nyitható tér az
aktív alkotó folyamat számára, hogyan teremthető lehetőség arra, hogy a diákok
alkotó értelmezőivé válhassanak az adott anyagnak. A műalkotás zárt világa sok¬
szor azt az illúziót kelti, hogy a befogadó immár pusztán passzív csodálója vagy
személője lehet a kész, teljes és egész alkotásnak, hiszen szerzőként már nem
nyúlhat bele a szövegbe. Az itt bemutatott hétféle stratégia célja, hogy szabad
teret nyisson az alkotó feldolgozásra. A dráma alapját adó anyagban a következő
stratégiák mentén mélyedhetünk el:
16
Gavin Bolton: Towards a Theory of Drama in Education, London, Longman Group, 1979, 1-11.
Bolton: A tanitasi drama elmelete, 11-18.
118 Gabnai: Dramajatekok, 8-230.
1% Kaposi Läszlö: Dramamodellek, Dramapedagégiai Magazin, XVIII. szam, 2012/1, 2-7.
17
* 60 °