Oldal 55 [55]
OCR
A TANTERMI DRÁMA FŐ ÖSSZETEVŐI haladhasson abba az iranyba, amerre mar amity is elindult.'°° Goffman gazdag munkásságából az emberek hétköznapi kommunikációjában fellelhető struktürák elemzése volt leginkább hatással Heathcote-ra. Frame Analysis című könyvében Goffman a golfozás területéről hoz példát, amelyben arra világít rá, hogy ugyanannak az eseménynek az értelmezésében milyen jelentős különbséget eredményezhet a helyzetben betöltött szerep, és az ahhoz kapcsolódó feladat. Például, míg a golfozás játék annak, aki csinálja, addig a golfoktatónak vagy az ütőket cipelő fiúnak munka.""7" Különböző társadalmi helyzetek meghatározott viselkedést, szereprepertoárt várnak el a benne részt vevőktől. Ha színházban nézők vagyunk, akkor viszonylag egyértelmű viszonyunk van ahhoz, ami a színpadon történik. Bár illedelmesen ülünk a helyünkön, mégis aktívan értelmezzük, magunkban értékeljük a látottakat. Szabad elérzékenyülnünk vagy meglepődnünk, de akár unatkoznunk is. Nagyrészt kiszámítható, hogy mi az elvárás velünk szemben, és hogy a néző pozíciójában mi a tennivalónk a színpadon történő dolgok kapcsán. A nézőség keretezi a viszonyunkat a színpadi eseményekhez. A keretet maga a társadalmi szituáció hozza létre. Ha tanárként egy izgága osztályt viszek színházba, akkor rögtön bonyolultabbá válik a helyzet, mert összetett társadalmi helyzetbe lépek: néző leszek, de közben nem szűnik meg a másik szerepköröm sem; tanár is maradok, és az ezzel a szerepemmel járó felelősséget is viselem tovább. Keveredik a nézői feladatom a tanári feladataimmal. El kell döntenem, hogy átengedjem magam az előadásnak, vagy a mobilozó tanítványomra szóljak rá. Ha az iskolát nézzük, akkor láthatjuk, hogy ehhez nagyon hasonló módon társadalmilag meghatározott, hogy kinek mi a dolga, a tanár és a diák szerep egyaránt kötött. A szerepkörökkel kapcsolatos elvárások kölcsönösen kiegészítik egymást az ehhez hasonló rendszerekben. A szerepkörök, az elvárások azzal kapcsolatban, hogy egy rendszerben kinek mi a dolga, persze alakíthatók bizonyos szintig, akár iskolák, akár egyéni tanár-diák közösségek viszonyában. Az osztálytermi drámához visszatérve több olyan aspektusa is van Goffman társadalmi szerepekkel kapcsolatos elméletének, ami hasznosítható a munkánkban. Hasznos több részre bontani a keret fogalmát, mert ezek külön-külön is alkalmazható eszközöket kínálnak. A továbbiakban azért beszélek eseményről, mert nem feltétlenül dramatikus formában megvalósuló szituációról van szó. Az esemény lehet egy regényben vagy mesében történő incidens, vagy egy történelmi, esetleg iskolai történés is, bármilyen narratív cselekménysor kiemelkedő történése. 106 Bolton: Acting in Classroom Drama, 192. 107 Erving Goffman: Frame Analysis, Boston, Northeastern University Press, 1986, 8. +54»
