Page 31 [31]
OCR
A TANTERMI DRÁMA FŐ ÖSSZETEVŐI kutatásom során a középiskolás diákok azt jelezték vissza, hogy kimondottan segítette az improvizációkban való részvételüket az óra során megismert színházi struktúrák alkalmazása." A jelentés szintjei a gyakorlatban A gyakorlatban számtalan módon hasznosítható ennek az öt szintnek az ismerete, tudatos használata. A szinteket lehet használni arra, hogy a tanár felmérje a diákok gondolkodásának aktuális szintjét, és meghatározza, hogy a gondolkodást milyen irányba terelje tovább kérdésekkel, feladatokkal. Az értelmezés szintjei sokat segítenek abban, hogy egy állókép vagy jelenet kapcsán a tanár értelmező kérdéseket tegyen fel. A kérdéseket szintenként — egymás után vagy külön-külön -, az adott tartalomhoz illeszkedve is használhatjuk. Feladatok kitalálásához, tervezéséhez is hasznos segítséget jelenthetnek a különböző szintek. Egy szituáció vagy cselekvés kapcsán dolgozhatnak a diákok a történés közvetlen okain (motiváció), a következményein (tét), a benne megjelenő mintán (minta) vagy a mögötte lévő életfilozófián (értékrend). A tartalmak megjelenítésére számtalan dramatikus munkaforma alkalmas, a választás függhet a csoporttól, a körülményektől vagy a pedagógiai céloktól. Inkább ötletindítóként, mint útmutatóként kínálok itt néhány lehetőséget, ehhez ismét a korábban használt példa lesz a kiindulópontom. Cselekvés: Egy diák kigáncsolja az iskola folyosóján egy osztálytársát. Ha ezt jelenet formájában mutatják a diákok, akkor hasznos feladat lehet megtalálni az esemény központi pillanatát. Melyik pillanat az, ami a csoport szerint a legfontosabb? sow A gáncsolás eleje vagy maga az elesés? Esetleg az utána lévő pillanat? Ez a kérdés lényegében tartalmi elemzést indít el. Kibővíthető a pillanat megragadása egészcsoportos állóképpé, amiben láthatjuk azt is, hogy az iskolai folyosón ki hogyan reagál (vagy nem reagál) a cselekedetre, sőt annak is jelentősége lehet, hogy ki nincs jelen a folyosón, akinek köze lehet az eseményhez. Természetesen mindez egy másik iskola másik folyosóján történik, hiszen a személyes érintettségtől való távolság beállítása segíti a diákokat, hogy védetten foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Motiváció: A résztvevők megírhatják a gáncsolás előtti tíz másodpercben a gáncsoló fejében zajló gondolatok, vagy kiscsoportokban készíthetnek egy húsz másodperces jelenetet arról, hogy a gáncsolóból milyen korábbi történés váltotta ki ezt a tettet. Elképzelhető, hogy a motiváló esemény vagy konfliktus a két érintett között zajlott, de az is lehet, hogy mások szerepelnek a jelenetben. 18 Bethlenfalvy Ádám: Living Ihrough Extremes in Process Drama, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem — LHarmattan, 2020, 222. * 30°
