OCR
JEL És JELENTÉS Heathcote a cselekvések elemzésének fenti rendszerét korábban is használta, de csak az 1995-ben megjelent, Boltonnal közösen írt könyvében publikálta. Geoff Gillham már 1988-ban beszámolt róla, de 1997-es írásában új értelmezést adott a szinteknek, amikor egymásba kapcsolódó rétegekként írta le őket." Gillham azt vizsgálja, hogy a cselekedetben miként jelenik meg az individuum egyéni tudata, abban miként van jelen a társadalmi vagy osztálytudat, hogyan jelenik meg ezekben a történelmi szint, illetve miként van jelen mindezekben valami univerzális természeti tartalom. Gillham elsősorban a színházi nevelési előadásokban dolgozó színész-drámatanároknak kínálta ezt a rendszert elemzési sorvezetőként. Chris Cooper az alapján értelmezte újra Gillham elemzési rendszerét, hogy egy cselekedetben miként jelenhet meg az uralkodó társadalmi narratívához/ideológiához való viszony." Illetve, egy párhuzamos kérdéssorban azt vizsgálja, hogy miként elemezhető a valódi emberi szükség egy adott cselekedet mélyén. Cooper a dráma lényegét e kettőnek, az uralkodó világmagyarázatnak és az alapvető emberi szükségletnek az ütközésében látja. Maria Gee más keretben helyezi el a szinteket." A cselekvés mögött álló motivációt pszichológiai szintként, a téthez kapcsolódó kérdést szociológiai szintként, a mintát történelmi szintként, az értékrendet pedig filozófiai szintként írja le. David Davis a megértés szintjeinek nevezi a fenti rendszert," és a diákok jelenetkészítését segíti vele. Davis szerint mind a szöveghez, mind a színház művészeti formájához közelebb kerülnek a diákok, ha tudatosan és rétegzetten gondolkodtak a jeladásról. A könyvében bemutatott példában egy 19. századi szöveg vasútpályaudvaron játszódó záró pillanatának jelenetté formálását kéri a diákoktól. A jelenet első változatának bemutatása után kínálja a diákoknak a megértés szintjeihez kapcsolódó kérdéseket. Ezek segítségével a diákok átdolgozzák a jeleneteiket, és így nemcsak sűrűbb, komplexebb jelenetek születnek, de a kérdések megválaszolásához a szöveget is közelebbről kell tanulmányozniuk. A diákokat a színházi eszközök és elemzési rendszerek ismerete egyáltalán nem akadályozza a szabad alkotásban vagy akár a rögtönzésben. Korábbi 14 Geoff Gillham: What Life Is For. An Analysis of Dorothy Heathcote’s “Levels” of Explanations, SCYPT Journal, XXXIV., 1997/1, 9-16. Chris Cooper: The levels of meaning — a Bondian approach?, in Bethlenfalvy Adam: Living Through Extremes in Process Drama, Budapest, Karoli Gaspar Reformatus Egyetem — L’Harmattan, 2020, 278-279. 16 Maria Gee: The contribution of drama, in Martin Fautly — Richard Hatcher - Elaine Millard (eds.): Remaking the Curriculum. Re-engaging young people in secondary school, Stoke-on-Trent, Trentham Books, 2011, 24-25. David Davis: Imagining the Real. Towards a new theory of drama in education, Stoke-on-Trent, Trentham Books, 2014, 70. 45 47 + 29 +