Oldal 21 [21]
OCR
NARRATÍVA ÉS DRÁMA MIRE HASZNÁLJUK A DRÁMÁT A TANTEREMBEN? Korábban láttuk, hogy egyfelől mennyire központi szerepet játszanak a világról és önmagunkról alkotott megértésben a történetek. Másrészt azt is, hogy a történetek könnyen használhatók manipulatív eszközként is. A dráma jellemzőit összeszedve láthattuk, hogy a dr-ámának több közös pontja is van a történetekkel: van például előzménye és következménye (ami narratív struktúrát hordoz), és bár másképp, de mindkettő fókuszában az ember áll. Ugyanakkor egyrészt a drama az embert mindig a rá ható nyomások, viszonyok függvényében vizsgálja, másrészt, míg a történet pusztán a képzeletünkben kel életre, addig a dráma képzeletünk közreműködésével, de valós térben és időben, valós cselekvéseken keresztül elevenedik meg. Ez a különbség kínálja azt a lehetőséget, hogy a történeteket és különösen azok eseményeit szituációba fordítva, drámán keresztül vizsgáljuk. Amikor egy narratív eseményt szituációvá alakítunk, akkor egészen más módon tanulmányozhatjuk azt az eseményt. Felerősödnek a helyzetet meghatározó körülmények, és nyilvánvalóbbá válik, hogy ezek miként határozzák meg a történéseket. A cselekvés és a szándék központivá válik a drc-ámában, ami új szempontokat emelhet ki a történetekből. Bar a dramanak van cselekménye, narratív szerkezete, mégis szituáció-központú. Ezzel megakasztja a történetet, és a kiemelt pontját, helyzetét mélyebb, részletes elemzésnek lehet alávetni. A dráma földhözragadtsága (az, hogy a fikció valós térben és időben kel életre) azt jelenti, hogy ami fölött egy olvasott vagy hallgatott történetben könnyen elsiklik az ember, az az anyagi valóság dimenziói között — a dc$jámában — kérdéssé, szemponttá válik. A dráma többféle munkaformája arra is lehetőséget kínál, hogy a diákok alkotóivá váljanak a történetnek. Ez egyfelől azért fontos, mert a saját érdeklődésüket, kérdéseiket, szempontjaikat is beépíthetik a drcrámába. Másfelől a résztvevők az improvizált helyzetekben szerzői, alkotó funkciót is betölthetnek. Miközben játsszák a helyzetet, írják is azt a cselekedeteikkel, és látják, hogy az miként hat a történet alakulására. A dc$/áma mindezek miatt jó terep lehet a történetek aktív, reflexív feldolgozására. További, általános érvek is szdlnak a drama tantermi alkalmazasa mellett. Az egyik, hogy könnyen hozzáférhető nyelvet használ. Pont ugyanazokat a jeleket, testbeszédet, beszélt nyelvi regisztert, amit a hétköznapi kommunikációban is használunk, ezért könnyen tudja olvasni vagy létrehozni ezeket a jeleket bármelyik diák. Gyakran azok a diákok tudnak a drámához, az emberi problémákhoz a legnagyobb szakértelemmel hozzászólni, akik tanulmányi szempontból nem a legsikeresebbek. Éppen ezért a dráma hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb iskolai csoportdinamikához. Ez utóbbit az is segiti, hogy a drama csoportos + 20 +
