Oldal 13 [13]
OCR
NARRATÍVA ÉS DRÁMA a helyzetéhez. Ha nálam jobb tollú mesélő írná, akkor talán még a helyzet kínját is érezné, ahogy a sorokat olvassa. Azért mesélnek történeteket az emberek egymásnak évezredek óta, hogy tudást és tapasztalatot adjanak át egymásnak. A fenti történet nem jutott el addig a pontig, amiben összekapcsolódik a személyes mizériám a brit vasút privatizálásával, de másféle ok-okozat megjelenik benne. A történet magyarázatot tud kínálni például egy szakmai kudarcra. Mert a történet magyarázatait a személyes nézőpont és az emberi tapasztalat hitelesíti. Attól hiteles a történetem, hogy megéltként mesélem el, akár valódi élményből táplálkozik, akár nem, és a részletekkel igyekszem megszólítani a hallgatóim képzeletét. Minél inkább sikerül elkapnom az olvasó képzeletét, annál jobban válik ő maga is a történet részévé. Szinte látja maga előtt, ahogy ott fel-alá mászkálok. És talán nem is olyan fontos, hogy igaz-e egyáltalán ez a történet. Így is jól tudom használni. Arra például, hogy kiemeljem a narratívák néhány jellemző vonását. És mivel egy epizódot, egy eseményt írtam le egy hosszabb történetből, ezért azt is lehetővé teszi, hogy a dc-áma néhány elemére reflektáljak. Ha ez dráma lenne, akkor látnánk egy embert, aki konkrét térben, szorongató körülmények között küzd egy problémával. Látnánk azt a szituációt, amiben van. Az ember cselekszik, pontosabban , pótcselekszik", mert igazából cselekvésképtelen. A körülmények, az embert körülvevő világ kötöttségei növelik a helyzet feszültségét. Nincs megoldás, viszont van rengeteg vizsgálható kérdés. És ha drámáról van szó, akkor persze tudjuk, hogy az az ember csak úgy csinál mintha kétségbe lenne esve. Csak azt játsszuk, hogy késik a vonat. Mert éppen a helyzet játékszerű , mintha-léte" engedi meg nekünk, hogy vizsgálgassuk, ahelyett hogy közbeavatkoznánk, és próbálnánk megoldani. Ilyesmikről beszélt Heathcote is, amikor Derbyben találkoztunk. De az anekdotázó bevezető után térjünk át egy tudományosabb megközelítésre azzal kapcsolatban, hogy miért fontosak a narratívák, és mit kezdhet velük a dráma. MIRE HASZNÁLJUK A TÖRTÉNETEKET, ÉS ŐK MIRE HASZNÁLNAK MINKET? Jerome Bruner a gondolkodás két formájáról írva megkülönbözteti a , jól formált logikai érvelést" a , jól kidolgozott törtenettöl”,! vagyis a logikai-tudomänyos gondolkodást a narratív gondolkodásmódtól. Azt állítja, hogy az ember mindkettőt használja, amikor tájékozódik és cselekszik a világban. Míg a logikai-tudományos 1 Jerome Bruner: Valóságos elmék, lehetséges világok, ford. Ehmann Bea — Újlaky Judit — Ülkei Zoltán, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2005, 19. 126
