Seite 430 [430]
OCR
8. Démoni megszállottságban szenvedők A démoni megszállottság gyógyítására alkalmazott ördögűzési eljárás az exorcizmusok legismertebb váltfaját jelenti. Liturgiája a középkorban számos változatban élt egymás mellett." A kora újkorban — a római minta nyomán?" — egyrészt a gyakorlat rögzülése, másrészt az , alternatív" eljárások felvirágzása egyaránt jel: lemzé. Magyarországon a Pázmány ältal a Rituale Romanumböl sz6 szerint ätvett szertartäsrend jelenti az egyetlen olyan ordöt, amely hazai kiadäsü szertartäskönyvben egyáltalán helyet kapott (a). A magyarországi kiadású benedikcióskönyvek — európai mintáiktól eltérően" — a megszállottság gyógyítására való nagy és ünnepélyes ördögűzési szertartásrendeket nem közöltek. a) Nagy exorcizmus De exorcizandis obsessis a daemonio STR 1625, 263-292. Sacerdos, seu quivis alius legitimus ecclesiae minister, vexatos a daemone exorcitaturus, ea qua par est pietate, prudentia ac vitae integritate praeditus esse debet: qui non sua, sed divina fretus virtute, ab omni rerum humanarum cupiditate alienus, tam pium opus ex charitate constanter et humiliter exequatur. Hunc praeterea maturae aetatis esse decet; et non solum officio, sed etiam morum gravitate reverendum. Ut igitur suo munere recte fungatur, cum alia multa sibi utilia documenta, quae brevitatis gratia hoc loco praetermittuntur, ex probatis auctoribus et ex usu nosse studeat; tum haec pauca magis necessaria diligenter observabit. In primis, ne facile credat, aliquem a daemone obsessum esse, sed nota habeat ea signa, quibus obsessus dignoscitur ab iis, qui vel atra sunt, vel morbo aliquo laborant. Signa autem obsidentis daemonis sunt: ignota lingua loqui pluribus verbis, vel loquentem intelligere; distantia et occulta ptaefacere; vires supra aetatis seu 5 Általános exorcizmusok a keleti ritusbél: Goar 1647, 729-737. ,Orationes sive exorcismi magni Basilii in obsessos daemonibus, et quamlibet infirmitatem”. Ördögűző szövegek eltérő változatait közli: Franz 1909, II. 586—615. A szövegpárhuzamokra vö. Martene 1736-1738, Il. 970-994; Franz 1904, 116—118; ARG 1590, 284—294. ROM 1614, 198-219. A römai mintät a mainzi gyakorlat is ätvette: Reifenberg 19711972, Il. 649-653. Némiképp eltérő instrukciókat hoz a milánói: MED 1815, 369—373. 95 Például LT 1709, 391—503 (számos exorcizmust közöl). 394 429
