Seite 398 [398]
OCR
Visszatérve a Rituale Romanum nyomán egységesített magyarországi rítusra, ennek jellegzetességei röviden a következőképpen foglalhatók össze. A szertartás szabályozottságát jelzi, hogy már a címében pontosították a benedikció célját, amennyiben azt ,a szent helyekre igyekvő zarándokok megáldásában" jelölték meg. A bevezető utasítás figyelmeztet arra a régi egyházi rendelkezésre, miszerint a zarándokoknak indulás előtt a püspöküktől vagy plébánosuktól ajánlólevelet kellett szerezniük?" A zarándokok ezt követően gyóntak, majd áldoztak a speciálisan értük mondott orációval elhangzó misén, amelynek végeztével térden állva hall gatták végig a peregrinusok megáldásának szertartását. Utóbbi egy antifónával kezdődött, majd Zakariás énekével és egy hosszú responzóriummal folytatódott. A szertartás központi részét öt, tematikailag ideillő oráció képezte," amelyet a tulajdonképpeni áldásformula (keresztvetéssel) és a szenteltvízzel történő meghintés zárt le. A záró utasítás arra figyelmeztetett, hogy amennyiben egyedül van a zarándok, a szövegek egyes számban hangozzanak el, ha pedig a pap is részese lesz a zarándoklatnak, beszéljen többes szám első személyben. A hazaérkező zarándokok megáldása — a bevezető responzórium és antifóna után — a 127. zsoltár, a Miatyánk és egy újabb responzórium elmondását/eléneklését írta elő, majd három rövid oráció következett. A szertartás itt is áldásformulával és meghintéssel zárult. Az alábbiakban a Pázmány Péter által kiadott rituálé vonatkozó szertartásleírásának szöveghű közlése mellett döntöttünk (a, b). Ennek oka elsősorban az, hogy a közölt szöveg — 17. századi megjelenését követően — mintegy három és fél évszázadon keresztül a zarándokok megáldásának kizárólagosan használt, hivatalos rítusát jelentette. A 20. század második felében történt liturgikus változásokig?" a plébánosok ezekkel az imádságokkal indították útnak a külföldi vagy belföldi kegyhelyekre igyekvő híveiket, és ezekkel a szavakkal fogadták őket hazatértükkor?" " A zarándokok útlevelének forrásértékére nálunk elsőként Barna Gábor figyelmeztetett eredetileg 1996-ban megjelent tanulmányában. Vö. Barna 2001, 195—206. Ezek Izrael népének, a három napkeleti bölcsnek és Ábrahámnak a bibliai példájára hivatkozva kérik az Istent, hogy óvja meg a zarándokokat a veszedelmektől, vezesse el őket úti céljukhoz, és segítse őket, hogy épségben hazatérjenek. A Rituale Romanum részeként, ám attól függetlenül megjelenő „De benedictionibus” kötet 1984. évi kiadása, illetve az annak alapján, ideiglenes használatra készült hazai benedikciós füzet (Szentelések és áldások a Rituale Romanum alapján. A Magyar Katolikus Püspöki Kar jóváhagyásával közreadja az Országos Liturgikus Tanács. é. n., h. n.,) egy-egy egészen rövid imádságot közöl , Útra indulók megáldása, búcsúsok indítása? (11), illetve , Útról érkezők megáldása, búcsúsok fogadása" (12) címmel. Ahogy az 1888-ban kiadott kalocsai rituálé egyik példányában a szertartás latin címe mellé, mintegy magyarázatként, egyik használója bejegyezte: , A Gyűdiesek áldása indulás előtt." — COL 1888. (Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példány jelzete: 629.582). A példányt eredetileg gyaníthatóan a bácskai Hercegszántó plébániáján használták. 368 369 397
