OCR
zarándoklatokkal kapcsolatos áldásszövegek hazai előfordulásai" A Pray-kódex benedikcióit kiváló tanulmányban bemutató, korán eltávozott Zalán Menyhért nek köszönhetően a legrégebbi idetartozó szövegünk nyomtatásban is megjelent A zarándokbot és -tarisznya megáldásának 13. századi szövege, amelyet speciálisan a szentföldi zarándoklatokra alkalmaztak, beleilleszkedik az európai benedikciós gyakorlat kínálatába.?" Elszórt adatokból következtethetünk arra, hogy a 14-15. századi hazai keletkezésű kódexeinkben fennmaradt három szertartásrend inkább a római zarándoklatok megáldására irányul?" Fontos fejlemény, hogy a 15. századi ordó — legalábbis címe szerint (Consecracio peregrinorum) — már nem a zarándokeszközök, hanem maguknak a zarándokoknak a , megszentelését" célozza?" Középkori benedikcióink eredetének és szövegváltozatainak liturgiatörténeti tisztázásához nem csupán a nálunk is használt külföldi, ? hanem az összeurópai analógiák minél szélesebb körű vizsgálatára volna szükség?" Az eddigi vizsgálatokból nem derül ki, hogy miként alakult a zarándokokkal kapcsolatos benedikciók magyarországi sorsa a nyomtatott szertartáskönyvek megjelenését követő időszakban. Több mint öt évszázad távlatainak és liturgikus forrásainak áttekintésére természetesen most sem vállalkozhatunk. Az alábbiakban mindössze azoknak a 16—17. században kiadott szerkönyveknek a bemutatására szorítkozunk, amelyek az átalakulás és rögzülés folyamatában kiemelt szerepet játszottak. A rituálé típusú szertartáskönyvek Magyarországon a 15. század végétől jelentek meg nyomtatásban" E szempontból legbecsesebb ősnyomtatványunk 1I49657 Radó 1973. Itt a Pray-kódex legkorábbi, 13. századi ordója (44. o.) mellett egy 14. századi Missale Strigoniense (123. o.) és egy ugyancsak 14. századi és esztergomi Pontificale (454. o.) hasonló benedikciója lelhető fel. A 15. század közepéről a csőti premontrei breviárium ilyen jellegű bejegyzése maradt fenn (344. o.). A három középkori ordóra röviden Holl is utal tanulmányában: Holl 2000, 66. "5 Zalán 1927, 47-48. 59 Egyelőre egyet kell értenünk Zalán megjegyzésével, miszerint a Pray-kódexben szereplő ordó szövege nem , teljesen azonos a külföldiekevel”. A legkorábbi magyarországi zarándokáldás szöveghű párhuzamait eddig nem sikerült megtalálnunk. 55 Holl 2000, 66. AM A több szempontból fontos és egyedülálló adatokat tartalmazó csőti Breviarium praemonstratense lelőhelye és jelzete: ELTE Egyetemi Könyvtár Cod. lat. 67. "2 Radó regesztáiból ehhez a 12. szäzadi biburgi rituálé, a 14. századi prágai agenda és a Monte Cassinóból származó 15. századi misszálé vonatkozó szertartäslefräsa hasznälható fel: Radó 1973, 199, 445, 466. Franz idézett művén kívül — a teljesség igénye nélkül — csupán néhány párhuzamot emlitünk: Martene 1736-1738, Il. 841-843. Freisen 1898a, 156-157; 1898b, 51-56; Schönfelder 1904-1906, I. 34-35; I. 60-62; I. 98-99; Stapper 1906, 66-67, 109; Franz 1912, 25-30; Hürlimann 1959, 99, 142-143. A forrästipus reszletes bemutatäsät läsd Bärth 2005c, 20-29. 343 344 392