Page 383 [383]
3. A gyermek
A gyermekek megáldása a középkorban vagy betegségekhez, vagy pedig bizonyos
eseményekhez (pl. első hajvágás) kapcsolódott." Általános gyermekáldások job¬
bára csak a kora újkorban keletkeztek."
Az általunk közölt 18. századi szertartásrendek a szerzetesi, , félhivatalos" gya¬
korlatban éltek. Az Arca Domini nem csupán egy általános gyermekáldást közölt
(a), hanem annak folytatásaként, rontás esetére egy nagyon erőteljes exorcizmust
is beiktatott (b). Ettől némiképp eltér a Fasciculus triblex beteg gyerekekre java¬
solt benedikciójának szövege (c).
A gyermekek fogadalmi beöltöztetésének rítusát a pannonhalmi bencés kéz¬
iratból ismerhetjük meg (d). A szerzetesi közösségekhez kapcsolódó benedikciós
szertartás keretében egyes gyermekeket szülői fogadalomból az Isten kegyelmébe
és az adott rend alapító szentjének védelmébe ajánlottak. A szertartás közép¬
pontjában a kisgyermekek rendi ruhába történő felöltöztetése és felövezése áll.
Életkorra vonatkozó pontos megjelölés nincs, de a rubrikák szóhasználatából
(,,infans”) az egészen kicsi gyermekektől a 6-7 éves fiúkig és lányokig bárki szóba
jöhetett („ut cum ad annos discretionis advenerit”). A fogadalmi idő hossza vál
tozó lehetett. A szertartás a szülők és vélhetően a szerzetesközösseg több tagjának
jelenlétében, a templom oltáránál zajlott le. A pap külön megáldotta az övet és a
ruhát, a szertartáshoz a szenteltvízen kívül füstölőt is használt. Az ordó hét orá¬
ciót, három zsoltárt, valamint több rövidebb fohászt és átvezető, bevezető kö¬
nyörgést is magába foglalt. A gyermek tulajdonképpeni megáldásának mozzanata
az oltáron zajlott le, és határozottan áldozatjelleget öltött magára. Az első oráci¬
óban isteni védelmet kértek a gyermekre minden szellemi és testi baj ellen. A
szertartás ismert párhuzamai kivétel nélkül rövidebb ordót foglalnak magukba.
A hazai kiadású benedikcióskönyvek kétféle rendet tartalmaznak, amelyek közül
a ferences követi hűebben (ám rövidebben) a bencés ordót.?" Utóbbihoz kapcso¬
325
A gyermek megáldásához az első haj- és szakállvágáskor vö. Franz 1909, II. 245—257.
Ugyanő foglalkozik az iskolai oktatását elkezdő gyermek (főként) ortodox megáldásá¬
val is: Franz 1909, II. 257—260.
A mainzi egyházmegye vonatkozásában: Reifenberg 1971—1972, II. 388—392.
FT 1739, 99—100. , Benedictio ad induendum puerum pro voto”. A jelentősen rövidebb
326
327
szertartasrendben mindössze az első könyörgés szövege szerepel a szertartásra vonatko¬
zó előzetes utasítás, valamint a Szent Benedekre történő hivatkozás nélkül (a szöveg
lehetőséget nyújt bármely szent nevének behelyettesítésére). A szerkönyv csupán a ru¬
hak — szenteltvízzel történő — meghintésére és a füstölő használatára ad utasítást. Eh¬
hez képest: AD 1774, 156-158. „Ritus induendi pueros vel puellas habitu S. Francisci,
vel S. Clarae ex voto" címmel hosszabban követi a szertartás menetét, de a végén a
, Veni creator spiritus" himnusztól három könyörgést elhagy. Az első orációt a szórend
némi változtatásával és Szent Ferenc nevének kétszeri beiktatásával közli.
382