Seite 360 [360]
OCR
27. Általános áldás A középkori és a kora újkori benedikciós gyakorlatban többféle általános áldás is forgalomban volt. Ezek egyik típusa, amit a pannonhalmi kéziratos szertartáskönyvből közlünk (a) általában ételekre, leginkább a húsvétkor szentelt élelmiszerekre vonatkozott. Pázmány az itt szereplő szöveget (korábbi hazai hagyományok nyomán) felvette az esztergomi rituáléba." Szórványos párhuzamai az európai szerkönyvekben is fellelhetők." A másik általános áldást szintén a bencés kéziratból közöljük (b). Ennek tár gya szabadon behelyettesíthető az egyetlen oráció szövegébe. Vonatkozhat elfogyasztható és amulettszerűen használatos dolgokra egyaránt. A benedikció szövege szerint a megáldott tárgy megvédi az embereket az ördögök és szolgáik által végrehajtott rontásoktól (csinálmánytól, kötéstől, pecséttől, csalástól, varázslástól és illúziótól, kísértéstől, félelemtől és kishitűségtől, minden meghasonlástól és lelki háborítástól), a látható és láthatatlan ellenségektől, és a szellem épségét, a test oltalmát, az egészség védelmét, a szeretet önzetlenségét, a remény vigasztalását, a hit állhatatosságát és végül — a halál óráján — a kitartás erényét, valamint a Szentlélek látogatását nyújtja valamennyi használója számára. A szövegnek nincs , hivatalos" párhuzama, szó szerinti egyezés csupán egy 18. század eleji benedikcióskönyv hasonló szertartásával mutatható ki. Nem túl sok analógiát találunk — eltérő szöveggel — a szertartás általános céljára vonatkozóan sem." A harmadik áldástípust a Fasciculus triblex gyűjteménye őrzi (c). Az oráció még egy szabadon behelyettesíthető szent közbenjárásával is megerősítve kéri Isten áldását a szentelmény használójára az ördögi cselvetések, rontások ellen. a) Közös áldás mindenre Benedictio communis ad omnia SAB 1697, f. 25r. V. Adjutorium nostrum in nomine Domini R. Qui fecit coelum et terram. 293 OR 1560, 39. , Ad omnia benedictio" (megegyező szöveggel); STR 1625, 180 (megegyező címmel és szöveggel). 4 Reifenberg 1971-1972, II. 488-489 (a mainzi ritusböl); LS 1523, 242. *° Nucleus 1706, 109-100. ,,Oratio ad benedicendum quascunque res”. 296 Reifenberg 1971-1972, II. 488-489 (a mainzi ritusböl); MBP 1845, 322-323; FRA 1685, 211 (elterö szöveggel); Nucleus 1706, 102-103 (FRA 1685 szövegevel egyezik); LT 1709, 338-339. „Benedictio ad quascunque res”. 359
