A sokféle teológiai magyarázatra és változatos laikus felhasználásra egyaránt al¬
kalmas gyertyákat általában gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén (február
2-án) áldotta meg az egyház a misekönyvben szereplő szertartás keretében." A
gyertyaszentelő ünnepén történő gyertyaáldás szövege régi középkori előzmé¬
nyekre vezethető vissza." Az általunk közölt 18. századi szertartásrendnek (a) 10.
századi előzményei vannak." A február 2i gyertyaszentelés első hazai emléke a
Pray-kódex ordója."" Középkori eredetű hagyománya van a szentelt gyertya vihar
elleni védekezésben történő felhasználásának. Emellett már a 18. századból is
vannak hazai adataink arra vonatkozóan, hogy a szentelményt a haldoklók kezé¬
be adták és meggyújtották. De a gyertya szerepet játszott a keresztelésnél és a
szülés utáni asszonyavatásnál is. Gyógyító funkciója is ismeretes. Mindezek nem
csupán a gyertyaszentelőkor megáldott gyertyákra érvényesek."
Lehetőség volt ugyanis az erre elsődlegesen hivatott ünnepen kívül is elvégez¬
ni az áldást. A pannonhalmi kéziratos szertartáskönyvben szereplő szöveg (b) ha¬
tározottan nem mondja ki, hogy a megáldott gyertyáknak konkrétan mi lesz a
funkciója azontúl, hogy meggyújtásukkal a , sötétség fejedelmei" minden szolgá¬
ikkal együtt kiűzhetők a hajlékokból. A szertartás — forrásunkkal szó szerint meg¬
egyezve — szerepel a Rituale Romanum első kiadásában" és ennek nyomán az esz¬
tergomi rituáléban is." Az áldás szövege olyannyira rögzült, hogy eltérő változat
talsemazeurópaihivatalos, "sema, félhivatalos" "gyakorlatban nem találkozunk.
M Ältaläban a gyertyäk megäldäsäröl: Franz 1909, I. 442-460; Artner 1923, 90-96. A
húsvéti gyertyaáldásról lásd a „tüz” &s Agnus Dei fejezetekben írottakat.
Előképe szerepel egy 12. századi felső-ausztriai (Szent Flórián) rituáléban: Franz 1904,
31. Lásd még Freisen 1898a, 148—156.
Vö. Franz 1909, I. 447. A Fasciculus triplex összeállítója a Missale Romanum formuláját
emelte be gyűjteményébe. Ugyanitt , Effectus" címmel egy rövid bekezdés található a
szentelmény hatékonyságáról, amely a , sötétség fejedelmei" által támasztott vihar el¬
leni alkalmazást emeli ki saját korára vonatkozóan. — FT 1739, 25—26.
Zalán 1927, 55—57. A középkori szertartások kiváló elemzését adja: Józsa 2009.
“Vo. Balint 1977, 1. 191-200.
“7 ROM 1614, 144; 1635, 240. A szertartás a Missale Romanum első kiadásában is ezzel a
szöveggel szerepel: MR 1570, 47—48. Hasonlóképpen a római rituálé elődjeiben is he¬
lyet kapott: LS 1523, 223—224; THS 1580, 179 (megegyező szöveggel).
STR 1625, 169. „Benedictio candelarum extra diem purificationis beatae Mariae
Virginis” (megegyező szöveggel).
*® SAL 1657, 303 (ugyanaz); OSN 1653, 346-347 (ugyanaz); POL 1884, 442-443.
„Benedictio candelarum extra diem Purificationis B. Mariae Virg.” (megegyezö szöveg¬
gel); POL 1743, 81-82. (ugyanaz).
20 BRA 1685, 100 (megegyező szöveggel); MB 1685, 159. „Benedictio candelarum” (meg¬
egyezö szöveggel); Nucleus 1706, 83-84 (megegyezö szöveggel); LT 1709, 112-113.