Oldal 276 [276]
OCR
9. Takarmány, széna, zab Az állatok egészségével kapcsolatos benedikciók egyik fontos, európai elterjedésű típusát jelenti a takarmány megáldása. Ezen a téren a legismertebb szertartás időponthoz: karácsony másnapjához kötődik. A rítus keletkezéstörténetében nem is annyira az illető szent hagiográfiája, hanem a téli napforduló körüli pogány cselekvésmódok egyik jellemző eleme, a takarmány megszentelődésére való törekvés emelhető ki. Szent István vértanú ünnepén (december 26.) — a vízzel együtt vagy attól függetlenül — sokfelé megáldották az állatok takarmányát." A legrégibb vonat kozó liturgikus kézirat 15. századi keletkezésű." Az általunk közölt 18. századi ordó (a) szöveghű analógiáját Franz egy 1520-ban kiadott prágai agendából közölte." Pannonhalmi forrásunkban a szertartás viszonylag rövid szövegváltozata szerepel (b). Az egyetlen orációban a pap a zab vagy az árpa megáldását és megszentelését kéri az Istentől, hogy azok táplálékként egészséget adjanak az állatok számára." Az általunk vizsgált ordó imádsága általában nem így önállóan, hanem egy hosszabb rítus részeként jelenik meg a szerkönyvekben." Ezt a rítust a 16. századi Itáliában alakították ki, majd onnan terjedt el." Az ordó efféle rövid változatának nyomára csupán egy, éppen hazai kiadású kötetben bukkantunk."" Akadnak olyan hazai és európai szertartásleírások is, amelyekben egyáltalán nem található meg az itt szereplő imádság." Feltűnő, hogy Pázmány magát ezt a benedikciót is V6. Franz 1909, I. 381-388. Ugyanezen a napon helyenként vízszentelésről, máshol a lovak megáldásáról (ezzel függ össze a takarmány megáldása) tesznek említést. — Galambos 1953/2004, 62; Artner 1923, 52-55. 5 Franz 1909, I. 383. "6 Franz 1909, I. 386. Az oráció szövegét Franz is közölte: Franz 1909, I. 388. MB 1685, 255—257. , Benedictio pabuli pro animalibus, ut foeni, salis, avenae, hordei etc, quae aliquibus in locis sit in festo S. Stephani protom. mutatis mutandis. Ex. Vet. Rom." (a hosszabb, két könyörgést és egy áldást magában foglaló szertartásrend szövegéből egy oráció mutat rokonságot SAB imádságával); OLM 1694, II. 8-11. , In festo S. Stephani. Benedictio frugum, quae ad pabulum animantium porriguntur” (jöval hoszszabb, de az oráció szerepel benne a 10. oldalon); POL 1884, 435-437. , In festo Sancti Stephani. Benedictio avenae" (a második oráció szövege azonos). '® Franz 1909, I. 387. 50 AD 1774, 197-198. ,,Benedictio avenae vel hordei, in festo S. Stephani proto-martyris, guod animalibus datur" (megegyező szöveggel). FT 1739, 80—82. , De benedictione avenae in festo S. Stephani proto-martyris" (egészen más szöveggel); GNEZ 1549, CXIV-CXV (elterö lengyel ritus); FRA 1685, 54-58 (hosszabb és eltérő szöveggel); LS 1523, 217’-218’; LT 1709, 19-22; MBP 1845, 24-26; POL 1743, 77 (egeszen mäs); Schönfelder 1904-1906, I. 24 (meisseni szertartäsrend, 1512, mäs szöveggel, Szent Istvän emlitese nelkül), I. 74-75 (naumburgi szertartäsrend, 1502). 181 275
